KERESKEDELMI ÜGYEK

Kereskedelmi tevékenységek végzésével kapcsolatos ügyintézés

Az a kereskedő, aki engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

A kereskedelmi tevékenység formáját a kereskedő a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (4) bekezdés szerinti szabályok szerint maga választhatja meg.

A Kormány kereskedelmi hatóságként a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem, valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében a kereskedő székhelye szerinti település önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.

Az üzletben, bevásárlóközpontban, vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység továbbá a közterületi és közvetlen értékesítés esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.

Üzletköteles termék árusítására vonatkozó kérelem benyújtása esetén a hatóság függő hatályú döntést hoz, mely szerint az ügyintézési határidő túllépése esetén (60 nap), a kérelmezett jog automatikusan megilleti az ügyfelet.

Az üzlet az üzletköteles termékek forgalmazása esetén a kereskedelmi hatóság által kiadott határozattal, egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően üzemeltethető.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza a kereskedő által forgalmazható termékköröket, a 3. sz. melléklet a kizárólag üzletben forgalmazható – ezáltal működési engedélyköteles – termékek felsorolását tartalmazza.

A jegyző mind a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységekről, mind a működési engedéllyel rendelkező üzletekről nyilvántartást vezet. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, megtekinthető a városi honlap „Közérdekű adatok” rovatánál.

A kereskedő az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő változását az azt megelőző 8 napon belül köteles bejelenteni.

Az üzlet megszűnését a megszűnést követő 8 napon belül a működési engedélyről kiadott igazolás leadásával egyidejűleg be kell jelenteni.

A bejelentést és a kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

Az alkalmazott jogszabályok:

– 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról,

– 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól,

– 2005. évi CLXIV. a kereskedelemről,

– 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről,

– 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről.

Szükséges dokumentumok:

A bejelentéshez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti bemutatása mellett/ csatolni kell:

– nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap kivételével);

– haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,

– közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot;

A tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot a jegyző szerzi be.

Tekintettel az ügyek egyedi jellegére bővebb felvilágosítással az ügyintéző szolgál.

Eljárási illeték:

– a működési engedély kiadása iránti kérelem illetéke: illetékmentes,

– a működési engedély módosítása iránti kérelem: illetékmentes,

– a működési engedély másodlat kiállítása: illetékmentes,

– a működési engedéllyel rendelkező kereskedelmi üzlet megszűnés bejelentése illetékmentes,

– az engedélyezési eljárásban a szakhatóságok közreműködése igazgatási szolgáltatási díjköteles lehet.

 A bejelentés illetéke: 3.000 Ft (melyet illetékbélyeg formájában kell leróni). A bejelentés adataiban bekövetkezett változás és a kereskedelmi tevékenység megszüntetésének bejelentése illetékmentes.

Eljárási határidő: bejelentés-köteles tevékenység esetén 8 nap, működési engedélyezési eljárás esetén 21 nap.

Működési engedély iránti kérelem eljárása

Szolgáltatás indítása

Az eljárás kérelemre indul.  

Jogosultak köre

Azon kereskedők, akik kizárólag üzletben forgalmazható terméket kívánnak forgalmazni.

Mit kell tennie

A működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kereskedelmi tevékenység bejelentését is meg kell tennie külön nyomtatványon a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos eljárásra vonatkozó előírásoknak megfelelően.

Határidők

A működési engedély adataiban történő változást haladéktalanul, a nyitvatartási időben bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedő köteles bejelenteni a jegyzőnek.

Az üzlet használatára jogosult személyében történő változás esetén – amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti – a változást az új jogosult köteles bejelenteni annak megfelelő igazolása mellett.

Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül kell bejelenteni a jegyzőnek.

Ügyintézési határidő: 30 nap

Benyújtandó dokumentumok

  • Adatvátlozás bejelentése (kereskedelmi tevékenység) nyomtatvány
  • Működési engedély iránti kérelem nyomtatvány
  • Működési engedély iránti kérelem nyomtatvány
  • Működési engedéllyel rendelkező üzlet megszűnésének bejelentése nyomtatvány

Eljáró szerv

Felsőzsolca Város Jegyzője

Felettes szerv/jogorvoslat

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Egyéb információk

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 7.§ (2) bekezdése szerint a kereskedőnek a kizárólag üzletben forgalmazható termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély iránti kérelmet az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtania. Amennyiben a kereskedő az üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján forgalmazható terméket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti.

A működési engedély iránti kérelem, az adatváltozás és a megszüntetés bejelentése illetékmentes.

A működési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kereskedő igazolja az üzlet használatának jogszerűségét, haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulásának tényét.

A működési engedélyezési eljárásban szakhatóság:

A higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés kérdésében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala.

Állatgyógyászati készítményt, annak hatóanyagát, növényvédő szert vagy annak hatóanyagát forgalmazó üzlet esetében – az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében:

  • állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Megyei Kormányhivatal,

 

  • állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén a Megyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró eljáró Járási Hivatala, növényvédőszer és hatóanyagai forgalmazása esetén a Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti Járási Hivatala,

Nem veszélyes hulladék forgalmazása esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges, annak vizsgálata kérdésében, hogy a hulladékgyűjtés és – tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége a területi környezetvédelmi hatóság.

Olyan üzlet esetében, amelyben Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűzveszélyes osztályba tartozó építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak tűzvédelmi előírások érvényesülése kérdésében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve.

A működési engedélyezési eljárást követően – amennyiben az üzlet megfelel a szakhatóság által vizsgált jogszabályi előírásoknak – a jegyző működési engedélyt ad, az üzletet nyilvántartásba veszi.

 Vonatkozó jogszabályok

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről

  1. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

Fogalmak

A kizárólag üzletben forgalmazható termékek:

  1. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag;
  2. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
  3. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
  4. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;
  5. növényvédő szerek és hatóanyagaik;
  6. nem veszélyes hulladék;
  7. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet kötelezővé tette a gazdálkodó szervezetek, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyfelei számára az elektronikus kapcsolattartást.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7.§ (1) bekezdés 6. pontja szerint gazdálkodó szervezetnek minősül: „a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó (…) az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány”.

Önkormányzatunk a hatályos jogszabályi előírásoknak eleget téve az elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén kizárólag cégkapun keresztül érintkezik az fenti előírások szerinti gazdálkodó szervezetekkel.

Szálláshelyek üzemeltetése

Szálláshelyek üzemeltetése, szálláshely-üzemeltetési bejelentéssel kapcsolatos eljárás

 Szolgáltatás indítása

Az eljárás bejelentésre indul.

Jogosultak köre

Felsőzsolca Város illetékességi területén szálláshely-szolgáltatási tevékenységet kívánnak folytatni.

Mit kell tennie

A bejelentésre irányuló űrlap kitöltése és megküldése.

Határidők

A szálláshely-szolgáltatónak az adatváltozást haladéktalanul be kell jelentenie, melynek alapján a jegyző az adatokban történt változást a nyilvántartásba bejegyzi.

A szálláshely megszűnését a szolgáltató a megszűnést követő 8 napon belül köteles bejelenteni.

Ügyintézési határidő: nyilvántartásba vétel 15 nap.

 Benyújtandó dokumentumok

  • Adatváltozás bejelentése szálláshely nyomtatvány
  • Bejelentés szálláshely-üzemeltetési tevékenység folytatásáról nyomtatvány
  • Jelentés a vendégforgalom összesített adatairól nyomtatvány
  • Szálláshely megszűnésének bejelentése nyomtatvány

A szálláshely-üzemeltetés bejelentésben meg kell jelölni (a rendelet 6.§ (1) bekezdése szerint):

  • a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét,
  • a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,
  • a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, továbbá – nyaralóhajó esetén – a kikötő címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát,
  • a szálláshely befogadóképességét:
  • a szálláshely használatának jogcímét,
  • a szálláshely elnevezését,
  • azt, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet mely szálláshelytípus tekintetében kívánja folytatni,
  • azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni,
  • azt, ha a szálláshely-szolgáltató helyszíni szemle tartását kéri.

 

A bejelentéshez mellékelni kell:

  • nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,
  • haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
  • közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot,
  • a szálláshelykezelő szoftver meglétét igazoló dokumentumot.

 

Eljáró szerv

Felsőzsolca Város Jegyzője

Felettes szerv/jogorvoslat

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Egyéb információk

Az eljárás illetékköteles, 3.000.-Ft összegű illetéket kell megfizetni.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben – a magánszálláshely kivételével – hatósági ellenőrzést lefolytató szakhatóság a megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala, a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében a tűzvédelmi hatóság, építésügyi hatáskörben eljáró járási hivatal (kivéve, ha a szálláshelyre hat hónapon belül használatbavételi, vagy fennmaradási engedélyt kiadtak).

10 fő feletti befogadóképességű magánszálláshely szállástípus esetében hatósági ellenőrzést lefolytató szakhatóság a tűzvédelmi hatóság.

A jegyző az egyéb szálláshelyen történő szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés megtörténtéről szóló igazolást megküldi az érintett hatóság részére,ha annak feladat- és hatáskörét érinti. A hatóság ellenőrzés befejezését követő nyolc napon belül, annak eredményéről tájékoztatja a jegyzőt.

A szálláshely-szolgáltatónak az adatváltozást be kell jelentenie, melynek alapján a jegyző az adatokban történt változást a nyilvántartásba bejegyzi.

A szálláshely megszűnését a szolgáltató a megszűnést követő 8 napon belül köteles bejelenteni, melynek alapján a jegyző a szálláshelyet törli a nyilvántartásból.

A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg (14.§):

  1. a) a c)-e) pontokban meghatározott esetek kivételével – határidő tűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására,
  2. b) ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejűleg pénzbírságot szab ki,
  3. c) ha a szálláshely nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását,
  4. d) azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely nyilvántartásban nem szereplő szálláshely üzemeltetését és pénzbírságot szab ki,
  5. e) ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a szálláshely bezárását, egyidejűleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból.

Az egyes szálláshelyek követelményeit a hivatkozott Korm. rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

Vonatkozó jogszabályok

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

Fogalmak

  • szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy,
  • panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező, a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb ötven,
  • kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,
  • üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától,
  • közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy,
  • egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,
  • falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

Önkormányzatunk a hatályos jogszabályi előírásoknak eleget téve az elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén kizárólag cégkapun keresztül érintkezik az fenti előírások szerinti gazdálkodó szervezetekkel.

Telepengedélyezési eljárás

Telepengedélyezési eljárás

Szolgáltatás indítása

Az eljárás kérelemre indul.

Jogosultak köre

Az ipari tevékenység végzője.

Mit kell tennie

Telepengedélyezési eljárásra irányuló kérelem benyújtása.

Határidők

30 nap

Benyújtandó dokumentumok

Telepengedélyezési eljárásra irányuló kérelem nyomtatvány

Eljáró szerv

Felsőzsolca Város Jegyzője

Felettes szerv/jogorvoslat

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Egyéb információk

Illetékesség: Felsőzsolca város közigazgatási területe

Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj: 5.000.-Ft

Az ipari tevékenységről vezetett nyilvántartás nyilvános, jegyző az általa vezetett nyilvántartást az interneten közzéteszi.

A jogszabály meghatározza a telepengedély-köteles (2. melléklet) és a bejelentéshez kötött
(1. melléklet) ipari tevékenységeket.

Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében, valamint a telepengedély kiadására irányuló kérelmet a kormányrendelet 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon, elektronikus úton kell a telep fekvése szerint illetékes jegyzőhöz benyújtani.

Bejelentéshez kötött tevékenység esetén az adott tevékenység a szándék bejelentését követően végezhető, telepengedély-köteles tevékenység csak jogerős telepengedély birtokában.

Engedélyezési eljárás menete:

Bejelentéshez kötött tevékenység esetében

Bejelentés-köteles tevékenység esetében a jegyző haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

Amennyiben a bejelentés köteles ipari tevékenység az építésügyi szabályok szerint végezhető, a jegyző a telepet haladéktalanul nyilvántartásba veszi és az interneten közzéteszi.

Amennyiben a jegyző viszont azt állapítja meg, hogy az építésügyi szabályok szerint a kérelmezett tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.

Telepengedély-köteles tevékenység esetében

A jegyző a telepengedély iránti kérelem elbírálása során köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

A telepengedélyezési eljárásban ügyfélnek minősül a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott szakkérdésben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a telepengedélyezési eljárás tekintetében szakhatóságként kijelölt hatóság 6 hónapig felhasználható, előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

Az előzetes szakhatósági állásfoglalás hiányában az eljárás során a jegyző beszerzi a fenti kormányrendelet 1. mellékletében megjelölt szakhatóságok állásfoglalását.

A szakhatósági állásfoglalás alapján, amennyiben a kérelmezett telepengedély köteles tevékenység végezhető a telepen, a jegyző a telepengedély megadásával egyidejűleg a telepet nyilvántartásba veszi és az interneten közzéteszi.

Amennyiben a telepen végezni kívánt telepengedély köteles tevékenység – a szakhatósági állásfoglalás alapján – nem végezhető, a jegyző a kérelem elutasításáról rendelkezik.

Adatváltozás ipari tevékenységben

Szolgáltatás indítása

Az eljárás kérelemre indul.

Jogosultak köre

Az ipari tevékenység végzője.

Mit kell tennie

Az adatváltozás bejelentésére irányuló kérelem benyújtása.

Határidők

Az ipari tevékenység végzője a telepengedély megadását, illetve a bejelentést követően a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást – az ipari tevékenység változtatását ide nem értve – haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek.

Ügyintézési határidő: sommás eljárásban nyolc nap, teljes eljárásban hatvan nap.

Benyújtandó dokumentumok

  • Adatváltozás bejelentése
  • Ipari tevékenység folytatásához szükséges bejelentés

 

Eljáró szerv

Felsőzsolca Város Önkormányzat Jegyzője

Felettes szerv/jogorvoslat

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Egyéb információk

A jegyző az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi. Telepengedély-köteles tevékenység esetében a jegyző a nyilvántartásba való bejegyzést követően, a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő telepengedélyt ad ki. A telep használatára jogosult személyében történő változás esetén a változást, annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni. A telepen folytatott ipari tevékenység változása esetén az új tevékenység tekintetében az eljáró hatóság engedélyezési eljárás folytat le.

Módosítás díja: 5.000.-Ft

Ipari tevékenység megszűnésének bejelentése

Szolgáltatás indítása

Az eljárás kérelemre indul.

Jogosultak köre

Az ipari tevékenység végzője.

Mit kell tennie

Kérelem benyújtása.

Határidők

A tevékenység megszüntetését az ipari tevékenység végzője köteles a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és telepengedély-köteles tevékenység esetében a telepengedélyt leadni.

Ügyintézési határidő: sommás eljárásban nyolc nap, teljes eljárásban hatvan nap.

Eljáró szerv

Felsőzsolca Város Jegyzője

Felettes szerv/jogorvoslat

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Egyéb információk

Illetékesség: Felsőzsolca Város közigazgatási területe

Vonatkozó jogszabályok

57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól

531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről

35/1999. (X. 13.) BM. Rendelet a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatás díjáról

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet kötelezővé tette a gazdálkodó szervezetek, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyfelei számára az elektronikus kapcsolattartást.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7.§ (1) bekezdés 6. pontja szerint gazdálkodó szervezetnek minősül: „a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó (…) az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány”.

Önkormányzatunk a hatályos jogszabályi előírásoknak eleget téve az elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén kizárólag cégkapun keresztül érintkezik az fenti előírások szerinti gazdálkodó szervezetekkel.

Települési támogatás

Kérelemre induló eljárás.

Ügyintézéshez szükséges iratok:
-személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya; hozzátartozók esetén a hozzátartozók személyi igazolványa, lakcímkártyája és TAJ-kártyája;
 a kérelmező és családjának az előző havi nettó jövedelméről szóló igazolás (munkáltatói jövedelemigazolás, postai szelvény, előző havi bankszámla kivonat, nyugdíjas összesítő, családi pótlék, gyermektartásdíj);

Az önhibájukon kívül időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére egyszeri települési támogatás állapítható meg, ha a közös háztartásban élők egy főre számított jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át, egyedül élő esetén annak 300%-át.

 Települési támogatás eseti jelleggel különösen az alábbi esetekben állapítható meg:

  • tartós ápolás esetén gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlásához, betegség következtében felmerült többletköltséghez,
  • lakhatási kiadások körében felmerült váratlan többletköltséghez,
  • a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozó eltemettetési költségeinek viseléséhez,
  • munkahely önhibán kívüli okból történő elvesztése miatt kiesett jövedelem pótlásához,
  • életvitelszerűen lakott lakásban bekövetkezett elemi kár elhárításához.

 

 Települési támogatás az éves költségvetésben előirányzott összeg erejéig nyújtható.

A települési támogatás formái:

  • egyszeri, vissza nem térítendő készpénzjuttatás,
  • természetbeni ellátás: napi egyszeri meleg étel biztosítása.

Települési támogatás közös háztartásban élők részére legfeljebb évi két alkalommal adható.

A települési támogatás mértéke évente személyenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét és a közös háztartásban élőkre vonatkozóan annak háromszorosát.

Települési támogatásban nem részesülhet:

  • aki önhibájából nem rendelkezik jövedelemmel,
  • azon személy, valamint a vele közös háztartásban élő személyek, akiknek lejárt köztartozásuk van,
  • foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy, valamint a vele közös háztartásban élő személyek,
  • azon személyek, valamint a vele közös háztartásban élő személyek, akik a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül megállapított önkormányzati támogatás felhasználásának ellenőrzése érdekében a bizottsági felhívásban foglaltaknak nem tettek eleget,
  • azon személy, vagy a vele közös háztartásban élő személy, aki gépjármű – ide nem értve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárművet – tulajdonosa, vagy a lakhatásukat szolgáló ingatlanon kívül más ingatlantulajdonnal rendelkezik.
  • az a személy, aki tanköteles korhatár alatti gyermeket nevel, és
  • gyermeke az iskolalátogatási kötelezettségét – a folyamatban lévő oktatási félévet vagy a kérelem benyújtását megelőző oktatási félévet tekintve – 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzással megszegi,
  • a gyermeke kötelező óvodai nevelésben való részvételét – egy naptári féléven belül – 50 órát meghaladóan igazolatlanul elmulasztja.

 

Kapcsolódó jogszabályok:
– 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
– az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

– 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
– Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2020. (X.26.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és a szociális szolgáltatásról.