BIRTOKVÉDELMI ÜGYEK

Birtokvédelem jogok

TÁJÉKOZTATÓ

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyv I. cím II. fejezetében és a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) szabályozott birtokvédelmi eljárásról, az eljárásban részt vevők eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről és az azokat megalapozó jogszabályhelyekről az alábbiakban tájékoztatom:

Jogok:

  • – Törvény előtti egyenlőséghez, felek közötti esélyegyenlőséghez való jog
  • – Indokolatlan megkülönböztetés nélküli, részrehajlás nélküli, pártatlan eljáráshoz való jog
  • – Jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elősegítéséhez való jog
  • – Szakszerű, egyszerű, felekkel való együttműködésen alapuló, tisztességes ügyintézéshez való jog
  • – Költségtakarékos és hatékony hivatali eljáráshoz való jog
  • – Jog, jogos érdek korlátozásának feltételhez kötéséhez való jog

 

Rendelet 1. § (2) „A jegyző a birtokvédelmi eljárás során

  1. a) biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, valamint a felek közötti esélyegyenlőséget;
  2. b) indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül jár el, biztosítva a birtokvita pártatlan eldöntését;
  3. c) elősegíti az eljárásban részt vevő felek jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlását;
  4. d) a szakszerűség, az egyszerűség és a felekkel való együttműködés követelményeinek betartásával biztosítja a tisztességes ügyintézést;
  5. e) a költségtakarékosság és a hatékonyság követelményeinek figyelembevételével szervezi meg a tevékenységét;
  6. f) valamely fél jogát és jogos érdekét csak a másik fél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.”

Rendelet 8. § (1) „Az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tizenöt napon belül folytatja le.”

(2) „A birtokvédelmi eljárást a jegyző harminc napon belül folytatja le, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé.”

– Anyanyelv használathoz, jelnyelvi tolmácshoz való jog

 Rendelet 16. § (2) „A jegyző a magyar nyelvet nem ismerő fél vagy tanú esetén tolmács, hallássérült, siket, vak vagy beszédfogyatékos fél vagy tanú esetén jelnyelvi tolmács közreműködésével folytatja le az eljárást, amennyiben az a nyilatkozat vagy a tanúvallomás megtétele szempontjából szükséges.”

– Nyilatkozat tételhez, bizonyítási indítvány benyújtásához való jog

Rendelet 4. § „Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet.”

Rendelet 15. § (1) „A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek.”

Rendelet 5. § „A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.”

Rendelet 13.§ (2) „A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.”

– Képviselethez való jog

Rendelet 9. § „A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.”

– Iratbetekintéshez való jog

Rendelet 18. § (2) „A birtokvédelmet kérő, valamint az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet – a határozat tervezete, valamint a zártan kezelt adatokat tartalmazó irat kivételével – az eljárás során keletkezett bármely iratba. A tanú a vallomását tartalmazó iratba tekinthet be. Az iratbetekintés során az eljárásban keletkezett iratról másolat készíthető vagy kérhető.”

– Jogorvoslathoz való jog

Ptk. 5:8. § (3) „A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.”

Kötelezettségek:

 – Jóhiszemű eljárási kötelezettség

Rendelet 1.§ (1) „A felek a birtokvédelmi eljárás során kötelesek jóhiszeműen eljárni.”

– Bizonyítási kötelezettség

Rendelet 13. § (2) „A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.”

– Bizonyítékok késedelmes előterjesztéséből fakadó következmények viselése

Rendelet 5. § „A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.”

– Eljárási költség viselése

Rendelet 25. § (2) „A jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi

  1. a) a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt,
  2. b) birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt.”

Birtokvédelem ügyleírás

Birtokvédelem

Amennyiben a birtokost a birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. Birtokvédelmet a jegyzőtől abban az esetben lehet kérni, ha a birtokháborítás egy éven belül történt. A birtokos közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, ha a birtokháborítás kezdetétől számított egy év eltelt, vagy ha a felek azt is vitatják, hogy kinek van jogalapja a birtokláshoz.

A jegyzői birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

  • – a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),
  • – a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),
  • – az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),
  • – a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését (ideértve a cselekmény leírását),
  • – a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
  • – a birtoksértés időpontjára történő utalást (folyamatosan fennálló birtoksértő állapot esetén a birtoksértés kezdő időpontja),
  • – a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
  • – a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

 

A kérelemhez csatolni kell:

  • – A kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat. A bizonyítékoknak igazolnia kell, hogy a kérelmező birtokos volt, továbbá, hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták.
  • – Képviselő (meghatalmazott) eljárása esetén szabályszerű meghatalmazást. Cég esetében a képviseletet ellátó személy aláírási címpéldány másolattal igazolja képviseleti jogosultságát.
  • – Társasház esetében a közös képviseletet ellátó igazolja képviseleti jogosultságát.
  • – Amennyiben a birtoksértés ingatlant érint az érintett ingatlan tulajdoni lapjának, vagy bérleti szerződésének, vagy adásvételi szerződésének másolatát.
  • – 3.000 Ft eljárási illetéket a kérelmen illetékbélyegben leróva.
  • – Az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.


Az ellenérdekű fél (akivel szemben a birtokvédelmet kérik) a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban, vagy szóban nyilatkozatot tehet.

A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az ügyintézési határidő kezdetétől számított tizedik ügyintézési napig fogadhatja be. Ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján köteles meghozni határozatát. A határozatban – ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta – elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt eltiltja a birtoksértő magatartástól.

 

A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha:

  • – a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak, megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
  • – valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
  • – a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
  • – a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget,
  • – a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
  • – ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

 

Felhívjuk a birtokvédelmi eljárásban érintettek figyelmét, hogy a bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek. A felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles.

Bizonyítékot kizárólag a bizonyítási eljárás befejezéséig szolgáltathatnak a jegyző részére.

Amennyiben a kérelem elektronikus úton kerül benyújtásra, az illetéket Felsőzsolca Város Önkormányzat illetékbevételi számlája javára átutalással kell megfizetni. Kérjük, befizetéskor az átutalás közlemény rovatában szíveskedjenek a nevét és az ügy típusát (birtokvédelem) feltüntetni.

Az elsőfokú határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát három napon belül végre kell hajtani.

A határozatot sérelmesnek tartó fél, az ellenérdekű féllel szemben a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül keresetet indíthat a Miskolci Járásbíróságon (3525 Miskolc, Dózsa György utca 4.), amelyben kérheti a határozat megváltoztatását, végrehajtásának felfüggesztését. A jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a jegyzőnél. A gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevétele helyett, a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Tájékoztató és folyamatleírás a birtokvédelmi eljárás lefolytatása során megvalósuló adatkezelésről

A birtokvédelem jogszabályi háttere:

  • – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
  • – a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (X.16.) Korm. rendelet,
  • – az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
  • – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (végrehajtási eljárásban)

 

Fogalommagyarázat, tájékoztatás a birtokvédelem további eszközeiről:

Birtokos: Az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került. A birtokos személyét elsősorban a tényleges hatalmi helyzet határozza meg.

A birtokvédelemre a birtokos jogosult. Megilleti a birtokvédelem minden birtoksértővel szemben – annak az egynek a kivételével, akitől ő a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg.

Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.

Birtoksértő: A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás kinek az érdekében következik be. A birtoksértő általában a saját érdekében cselekszik.

Tilos önhatalom: Tilos önhatalmat gyakorol, aki a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztja vagy birtoklásában zavarja.

A birtokvédelem további eszközei:

A Polgári Törvénykönyv a jegyző birtokvédelem mellett a birtokvédelem további két eszközét ismeri:

Önhatalom:

A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

Birtokper:

Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.

Birtokvédelmi ügyek

Birtokvédelmi eljárás

A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).

A birtokos a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. A kérelem postai úton, vagy elektronikus úton is kezdeményezhető.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.

A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15 napon belül folytatja le.
Az eljárás 3000 Ft eljárási illetékköteles.

A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző – kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

Az ügyindításra jogosult a birtokos, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

A birtokvédelmi eljárás megindításához szükséges kérelem tartalmazza:
a) a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik,
c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését – ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,
f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.