A helyi önkormányzat adómegállapítási jogát a helyi adókról szóló törvény tartalmazza, amely alapján az adók bevezetéséről rendeletet alkothat. Míg a helyi adók bevezetése, szabályozása képviselő-testületi feladat, a testület által hozott helyi adórendelet és a központi adójogszabályok érvényesítése, a helyi adóhatósági feladatok ellátása a jegyző hatáskörébe tartozik. Az alábbiakban dr. Bobkó Péter jegyző tájékoztat az építményadóról.
A magánszemélyek többségét nem érinti
Fontos tudni, hogy a magánszemélyeknek – amennyiben nem vállalkozók – városunkban nem kell ezzel az adóval számolni, tekintve, hogy lakóingatlanokra, lakásokra, üdülőkre, garázsokra, amennyiben rendeltetésének megfelelően használják, nem vonatkozik az építményadó.
De mit is kell tudni az építményadóról?
Az építményadó a helyi adók rendszerében az úgynevezett vagyoni típusú adók körébe tartozik. Felsőzsolca a törvény által lehetővé tett adóalap-megállapítási módok közül 2015. évben a négyzetméter alapú adóztatás mellett döntött, amely azóta is változatlan.
Az adó mértéke 2016 óta 1.000.- Ft/m2/év.
Felsőzsolca Város Önkormányzata a pandémia idején sem emelt adót és nem vezetett be új helyi/települési adót.
Adóköteles a város területén lévő építmények közül a vállalkozás tulajdonában lévő lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt így írjuk majd: építmény). Az adókötelezettség a törvény szerint az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg tényleges hasznosításától függetlenül. Ez tehát azt jelenti, hogy egy üzlet, műhely, iroda, raktár után akkor is adózni kell, ha azt átmenetileg nem hasznosítják.
Az adóból származó bevétel elsősorban az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását biztosítja, a közintézmények működtetésétől kezdődően az egyéb közszolgáltatások magasabb szintű ellátásáig.
Kinek a kötelezettsége bejelenteni és megfizetni?
Az építményadó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok és annak arányában részesülnek a fizetési kötelezettségből is. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli (pl. haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog, használati jog), akkor ennek a jogosultja lesz az adó alanya, így a fizetésre kötelezett is.
Valamennyi tulajdonos által aláírt, az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Ez azt fogja jelenteni, hogy nem mindenkinek külön-külön, hanem az így kijelölt egyik tulajdonosnak küldi meg az önkormányzati adóhatóság az építményadóval kapcsolatos iratokat, felhívásokat, folyószámla értesítőket.
Ha egy ingatlan értékesítésére kerül sor, akkor az eladás évében még az eladót terheli az egész évi építményadó fizetési kötelezettség. Mivel az építményadót két egyenlő részletben kell megfizetni az adott évre (március 15-ig és szeptember 15-ig), így az eladónak év közben is figyelnie kell arra, hogy az adófizetést ne mulassza el. Elsősorban a vevő kötelezettsége, hogy az ingatlan megszerzését bejelentse az önkormányzat részére, amely adatbejelentés (bevallás) alapján az önkormányzat állapítja meg az építményadó összegét. Az új tulajdonosnak (vevőnek) a megvásárlást követő évtől kell majd az építményadót megfizetnie.
Új építmény esetén a használatbavételi engedély megszerzését követő évtől áll fenn az építményadó bejelentési és fizetési kötelezettség. A bejelentést legkésőbb a szerzés évét követő év január 15. napjáig kell megtenni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, vállalkozásoknak kizárólag elektronikus úton. Az adóköteles ingatlannal kapcsolatos változások bejelentése is az adóalany (tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosult) feladata. Ilyen változás lehet különösen a hasznos alapterület módosulása vagy az építmény rendeltetésének megváltozása.
Az adóköteles építményről és a változásokról szóló adatbejelentés benyújtása mind a korábbi tulajdonosnak, mind az új adózónak törvényen alapuló kötelezettsége.
Van-e lehetőség adóellenőrzésre az építményadóban?
A vonatkozó jogszabályok az építményadó esetében is lehetővé teszik az adóellenőrzést, amellyel a felsőzsolcai adóhatóság rendszeresen él is. Ez a bejelentett építmény után kivetett adó módosítására és a be nem jelentett (elmulasztott/eltitkolt), így ki nem vetett adó megállapítására is vonatkozhat. Az adó ellenőrzésének terjedelmét az elévülési idő korlátozza, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adatbejelentési kötelezettség esedékességétől számított öt év.
Mindez azt jelenti, hogy a helyi adóhatóság nemcsak a jövőre nézve, hanem – elévülési időn belül – visszamenőleg is megállapíthatja, megváltoztathatja az ellenőrzés eredményétől függően – az adózó előnyére vagy hátrányára – az adózónak korábban fennálló adófizetési kötelezettségét.
Az ellenőrzés jogkövetkezményeit tekintve, ha a helyi adóhatóság az adózó terhére állapít meg adókülönbözetet (adóhiányt), úgy adóbírság és késedelmi pótlék megállapításának is helye lehet.
Adózóink egyben a partnereink, akik az információk birtokában alapos és jól megfontolt döntést hozva kezelhetik adóügyeiket és terelhetik a megkívánt irányba, elkerülve az esetleges hátrányos jogkövetkezményeket. Kérdéseikkel keressenek minket bizalommal, hiszen Felsőzsolcát közösen, együtt építjük.
