Augusztus 15-én ünnepli Szűz Mária mennybevételét a katolikus egyház. A Nagyboldogasszony napja az egyház legnagyobb Mária-ünnepe, hazánkban pedig az ünnepnek különösen kiemelt szerepe van, hiszen Szűz Mária az ország patrónája.
Első magyar királyunk Szent István olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Magyarországon Nagyboldogasszony kötelező ünnep, amikor a katolikusoknak az egyház szentmisén való részvételt ír elő. Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét. Így van ez a városunkban is, hiszen a görögkatolikus templomot az Istenszülő Szűz Mária elszenderülése és mennybevétele tiszteletére szentelték fel.
A liturgia végén most is körmenetet tartottak, a négy égtáj felé olvasva az evangéliumot. A templom bejáratánál a pápai és a magyar himnusz eléneklése után szeretteit éltette a közösség. A vendéglátás most sem maradt el, majd az otthonokban, családi körben folytatódott tovább az ünnep.
