Deli Lajos plébános úr írása
Kedves Felsőzsolcaiak!
Furcsa egy évünk van. Talán az elején, amikor elkezdtük senki nem gondolta volna, hogy szinte az egész évünket átírja egy vírus. Megszokott napjainkat, emberi kapcsolatainkat, mindent befolyásolt. Az első hullám levonultjával azt hittük, hogy na végre, túl vagyunk rajta!
Erre jött az előzőnél szörnyűbb hullám, aminek a végét sem látjuk még. Tele vagyunk félelemmel, mindentől, mindenkitől félünk! Most karácsonyra készülünk. Meg kell keresni a megfelelő formát az ünneplésre!
Talán ez a helyzet segít abban, hogy ráébredjünk: eddigi karácsonyaink nem mindenben feleltek meg az igazi ünneplésnek. Ebben az évben rádöbbenhetünk, hogy nem az ajándékok sokasága, sem értéke jelzi az ünnep nagyságát.
Ajándékot mindig öröm adni, meg kapni is, de nem ez karácsony lényege, legalábbis nem az emberi ajándékozások. Talán arra is rádöbbenhetünk, hogy nagyon jó az ünnepi asztalnál együtt lenni, de mégsem az evés és ivás a karácsony lényege! Jó egymással találkozni, öröm együtt lenni, de mégis több a karácsony.
A keresztény ember ilyenkor Istenre tekint. Megérti azt a nagy titkot, amiről Szent Lukács evangéliuma számol be második fejezetében: Az Isten emberré lett, hogy mi közel juthassunk Hozzá. Megérti, amit Szent János apostol ír az első levelében:
„Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya: az Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk!” /1Ján 3,1/ Rádöbbenhet, hogy annyira fontosak vagyunk Istennek, hogy Betlehem egyszerűségében, szegénységében közénk érkezett, s ettől kezdve még inkább higgyük, érezzük: Velünk az Isten! Szent Péter második levelében pedig arra hívja fel a figyelmünket, hogy: „nem akarja, hogy valaki is elvesszen!” /2Pét 2,9/, s később: „Mi ígérete alapján új eget és új földet várunk, az igazságosság hazáját. /2Pét 2,13/.
Isten szeretete tehát karácsonykor véglegesen kiáradt a világra, melyet majd betetőz a szeretet csúcsa és végső győzelme: a Golgota, és a Húsvét.
Lesz-e ünnepünk? Rajtunk múlik! Akarjuk elfogadni Isten közeledését ezen a karácsonyi ünnepen is, szülessék a szívünkbe a gyermek által, s akkor ebben a nehéz és félelmetes helyzetben is ünnepünk, igazi ünnepünk lesz, mert Velünk az Isten!
Áldott karácsonyt minden felsőzsolcai testvéremnek!
