Ön mit tesz környezetének megóvásáért? - Tette fel a kérdést Felsőzsolca Város Önkormányzata. A Föld Napja alkalmából közzétett felhívásban a lakosság ötleteit, javaslatait várták. A beérkezett javaslatokat ajánljuk mindenki figyelmébe.
Farkas Hunor, a Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola diákja már most sokat tesz környezetünkért. A jövőben a környezete megóvásáért elektromos autót szeretne vásárolni, passzívházat építene, és törekedni szeretne arra, hogy ne vegyen palackos üdítőt, ásványvizet, aeroszolos termékeket.
Az általa készített „Én így vigyázok a környezetünkre!” című ppt-t az alábbi ITT tekinthetik meg.
Mi így élünk, Te hogyan? – Várszeginé Kiss Katalin írása
Nagy örömmel olvasom kis városunk vezetésének törekvéseit arra, hogy lakótársaink környezettudatosabban éljenek: megszűnjön az illegális szemétlerakás, ültessünk fát, legyen tiszta, virágos a környezetünk, és hogy kér ötleteket, javaslatokat a közös dolgaink javítására. Környezetünk megóvása közös ügyünk. A tudatosság foka, az egyéni vélekedés, és gyakorlat nagyon sokféle e számtalan részterületen, de vannak alapvető, mindenki számára követhető elvek: pl. nem pazarolunk, ésszerű fogyasztásra, vásárlásra törekszünk, nem szemetelünk, szennyezünk. Egy-egy dologban mindenki tud változtatni, nem lehet a pénzkérdésre hivatkozni!
Az alapvető együttélési szabályok betartására-betartatására mindenkit ösztönözni kell, akár felszólítani, büntetni is. Például nem fogadható el a magánterületen tárolt autó, ablak, ajtóhulladék, óriási gaz, lomhalmaz sem. A különböző szervezetek, hatóság, pedagógiai munka, szociális ágazat munkatársainak tevékenységét ez irányú munkájukban ösztönözni kell, hogy mindenki jól érezze magát lakóhelyünkön.
Kertvárosi létünk sajátosságaihoz, egyéni lehetőségeinkhez alkalmazkodva mi így élünk: 70 éves nyugdíjasként műveljük a házhoz tartozó kertünket. Ami terem (zöldség, gyümölcs) feldolgozom, elfogyasztjuk. Ha valamiből több terem, az évben többet eszünk belőle. Mindent megeszünk, nem válogatunk, ételt ki nem dobunk. A többletet lefagyasztjuk, kész-félkész formában, ezért felhasználható lesz változatos étkezés, gyors ebéd esetén.
A konyhai zöldhulladékot is komposztáljuk. A banán, citrom, narancs héja kivétel, az tájidegen. Permetezni kell, de csak a legszükségesebb esetben, most csalánlét készítünk e célra. A sütőben sütéskor kihasználva a felfűtött állapotot, rakottas, sült után sütemény sül. Csapvizet használunk főként ivásra, nem palackozottat. Szezonális termékeket veszünk, eszünk. Figyelve a fölösleges vízfogyasztásra tusolunk, nem kádban fürdünk, tele mosógéppel mosok. A kerti növények locsolása kútból, búvárszivattyúval történik.
Energia felhasználás, fűtés: gázfűtés, de kályha is van vészhelyzetre, illetve klíma, amit nyáron, szükség estén egészségügyi okok miatt telepíttettünk. A kert adta faanyagot felaprózva bográcsozás, szalonnasütéskor, fűtéskor felhasználjuk. Nem ég a villany, nem szól tv, rádió ott ahol nem vagyunk. Energiatakarékosak az izzóink. Autóval csak indokolt esetben közlekedünk, helyben biciklizünk, nem autózunk. Fontos továbbá számunkra, hogy nem vásárolunk csak szükséges dolgot, ami elromlott, tönkrement, nem használjuk, annak megkeressük az új helyét (hulladékudvar, adomány, újrahasznosítás). Nem szemetelünk sehol, soha! Nem kérünk csomagolóanyagot a boltban, a szemetet, hulladékot szelektíven gyűjtjük (kevés termelődik), ruházatot főként másodkézből szerzünk be.
Településünkön hasznosnak vélnék olyan hálózat kiépítését, esetleg civil, vagy vállalkozói kezdeményezést, amelyben a feleslegessé vált, használható tárgyakat begyűjtenék, és vásár, garázsbolt, vagy „mini zsibi” formában, csekély összegért árulnák. Tudom, van internetes adás-vétel lehetőség, de aki nem tud ezzel élni, vagy ingyen is megszabadulna a dolgaitól, annak helybeni lehetőséget nyújtana, mint az adományszétosztó karitatív szervezet. Felesleges nagy tárgyak, bútorok, építőanyag, gyümölcs, lerakata nem megoldható, de ennek közvetítése történhetne a kereslet-kínálat alapján. Az önkormányzattal közös akcióként is működhetne, a befolyt összeget a rászorulók, közösségi programok támogatására fordítva. Ezt el tudom képzelni a miskolci „Régiségvásár” mintájára is, igaz, piacterünk nincs.
Miért lenne ez jó? Nem a kukából kéne a rászorulóknak guberálni; az idősek csak kitennék a kapu elé egy jelzett időpontra, amire nincs szükségük, vagy a „begyűjtők” jelentkeznének érte a megadott időben. Az ingyen ajándéktól jobban becsüljük, amiért legalább kicsi összeget fizettünk. Nem lenne annyi szemét, biztonságban tudna adományozni, akinek nincs lehetősége, hogy ezt személyesen tegye, vagy a személyét nem akarja felfedni, lakásába az érdeklődőt beengedni.
Jó lenne a „Tiszta udvar, rendes ház!” mozgalom a rendezetlen porták tulajdonosának. A rendezettség nem pénzkérdés.
Remélem, a fiatalok is elmondják, mit tudnak felelősen felvállalni az elsősorban az ő jövőjüket érintő körülmények alakításában.
