Fotó: Takács József
Államalapító Szent István tiszteletére augusztus 18-án, pénteken délután ünnepséget rendezett Felsőzsolca önkormányzata a városháza kertjében. Az ünnepi beszédek után a református, a római és görögkatolikus egyházak elöljárói megáldották az új kenyeret. A műsorban közreműködött Bárdos-Simon Katalin népdalénekes, a Zsolca Táncegyüttes és Kovács Gábor operaénekes.
Államalapító Szent István tiszteletére augusztus 18-án, pénteken délután ünnepséget rendezett Felsőzsolca önkormányzata a városháza kertjében.
„Augusztus 20-án az egész ország ünnepel. Ez az egyetlen olyan ünnep, amikor több mindent ünneplünk. Ünnepeljük I. István királyunk szentté avatását, az új kenyeret és az aratás végét. A hagyomány szerint István-napjára sütik az új búzából az első kenyeret. Ez az ünnep az évtizedek alatt sokat változott, volt, amikor az alkotmány ünnepének is nevezték. Azonban napjainkban Szent István kultuszát és az államalapítás emlékét is ötvözi, egyben a katolikus egyház főünnepe” – ismertette Szakra Tamás, Felsőzsolca Város polgármestere. „Talán önökben is felvetődött már a kérdés, hogy miért a kenyér lett az ünnep jelképe. Egyrészt azért, mert az embernek a kenyér az alapvető élelmiszere, és azért, mert az életet, a megélhetést, az otthont szimbolizálja. Láthatjuk itt előttünk az asztalon, hogy nemzeti színű szalaggal kötöttük át az új kenyeret. Ennek az üzenete az, hogy az élet és a haza összetartozik. Amikor államalapító Szent Istvánra emlékezünk és mindazokra, akik örökségét tovább vitték és megőrizték otthonunk, országunk és családunk számára, meg kell fogadnunk, hogy az eredményeiket megóvjuk és a munkát együtt folytatjuk. Ma már egy erős, stabil gazdálkodású városban dolgozhatunk gyermekeinkért, a családokért, a fenntartható jövőért, a méltó idős korért. Felsőzsolca és az itt élők bizonyították, hogy valós és tartós eredményt csak együtt, összefogással, elszántan, nagyon határozottan és kitartó munkával lehet elérni. A felsőzsolcaiak mára azt is megmutatták, hogy ebben a városban a jövőt tervező, értéket teremtő, hagyománytisztelő és hagyományaikat megélő lakosok élnek. Köszönet és hála mindazokért, akik tesznek a közösségünkért!” – zárta beszédét a polgármester.
„Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti beállítottságú politikus, újságíró megfogalmazása szerint annak, aki magyar vagy idegen és csak kissé is belemélyed nemzetünk több mint ezer éves európai történetébe, mindjárt az eleje táján valami rejtelmes, erős, szinte kozmikus fény süt a szemébe: Szent István” – idézte Csöbör Katalin, a térség országgyűlési képviselője, aki beszédében elmondta „Első királyunk példát mutat nekünk békére törekvésével és egyben azzal, hogy képes volt megvédeni az országot. A mai Magyarország is Szent István-i alapokon nyugszik és az általa kijelölt útról ma is éppoly veszélyes letérni, mint több száz évvel ezelőtt.”
Az ünnepi beszédek után a református, a római és görögkatolikus egyházak elöljárói megáldották az új kenyeret. A műsorban közreműködő Bárdos-Simon Katalin népdalénekes előadásában zoborvidéki aratódalokat és moldvai Szent István éneket hallhatott az ünneplő közönség, a Zsolca Táncegyüttes tagjai Szatmári koreográfiát mutattak be, míg Kovács Gábor operaénekes Nagy Nándor zongora kíséretében a Bánk bán, és az idén 40. jubileumát ünneplő István a Király című rockoperából adott elő nemzeti érzelmeket közvetítő, ikonikus dalokat.
Az ünnepség végén csendes főhajtás kíséretében koszorúzták meg a Városháza falán található Szent István emléktáblát a megemlékezők, akik részére vendéglátással is készült az önkormányzat.
