BIRTOKVÉDELMI ÜGYEK
Birtokvédelem jogok
TÁJÉKOZTATÓ
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyv I. cím II. fejezetében és a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) szabályozott birtokvédelmi eljárásról, az eljárásban részt vevők eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről és az azokat megalapozó jogszabályhelyekről az alábbiakban tájékoztatom:
Jogok:
- – Törvény előtti egyenlőséghez, felek közötti esélyegyenlőséghez való jog
- – Indokolatlan megkülönböztetés nélküli, részrehajlás nélküli, pártatlan eljáráshoz való jog
- – Jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elősegítéséhez való jog
- – Szakszerű, egyszerű, felekkel való együttműködésen alapuló, tisztességes ügyintézéshez való jog
- – Költségtakarékos és hatékony hivatali eljáráshoz való jog
- – Jog, jogos érdek korlátozásának feltételhez kötéséhez való jog
Rendelet 1. § (2) „A jegyző a birtokvédelmi eljárás során
- a) biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, valamint a felek közötti esélyegyenlőséget;
- b) indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül jár el, biztosítva a birtokvita pártatlan eldöntését;
- c) elősegíti az eljárásban részt vevő felek jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlását;
- d) a szakszerűség, az egyszerűség és a felekkel való együttműködés követelményeinek betartásával biztosítja a tisztességes ügyintézést;
- e) a költségtakarékosság és a hatékonyság követelményeinek figyelembevételével szervezi meg a tevékenységét;
- f) valamely fél jogát és jogos érdekét csak a másik fél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.”
Rendelet 8. § (1) „Az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tizenöt napon belül folytatja le.”
(2) „A birtokvédelmi eljárást a jegyző harminc napon belül folytatja le, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé.”
– Anyanyelv használathoz, jelnyelvi tolmácshoz való jog
Rendelet 16. § (2) „A jegyző a magyar nyelvet nem ismerő fél vagy tanú esetén tolmács, hallássérült, siket, vak vagy beszédfogyatékos fél vagy tanú esetén jelnyelvi tolmács közreműködésével folytatja le az eljárást, amennyiben az a nyilatkozat vagy a tanúvallomás megtétele szempontjából szükséges.”
– Nyilatkozat tételhez, bizonyítási indítvány benyújtásához való jog
Rendelet 4. § „Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet.”
Rendelet 15. § (1) „A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek.”
Rendelet 5. § „A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.”
Rendelet 13.§ (2) „A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.”
– Képviselethez való jog
Rendelet 9. § „A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.”
– Iratbetekintéshez való jog
Rendelet 18. § (2) „A birtokvédelmet kérő, valamint az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet – a határozat tervezete, valamint a zártan kezelt adatokat tartalmazó irat kivételével – az eljárás során keletkezett bármely iratba. A tanú a vallomását tartalmazó iratba tekinthet be. Az iratbetekintés során az eljárásban keletkezett iratról másolat készíthető vagy kérhető.”
– Jogorvoslathoz való jog
Ptk. 5:8. § (3) „A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.”
Kötelezettségek:
– Jóhiszemű eljárási kötelezettség
Rendelet 1.§ (1) „A felek a birtokvédelmi eljárás során kötelesek jóhiszeműen eljárni.”
– Bizonyítási kötelezettség
Rendelet 13. § (2) „A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.”
– Bizonyítékok késedelmes előterjesztéséből fakadó következmények viselése
Rendelet 5. § „A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.”
– Eljárási költség viselése
Rendelet 25. § (2) „A jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi
- a) a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt,
- b) birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt.”
Birtokvédelem ügyleírás
Birtokvédelem
Amennyiben a birtokost a birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. Birtokvédelmet a jegyzőtől abban az esetben lehet kérni, ha a birtokháborítás egy éven belül történt. A birtokos közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, ha a birtokháborítás kezdetétől számított egy év eltelt, vagy ha a felek azt is vitatják, hogy kinek van jogalapja a birtokláshoz.
A jegyzői birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:
- – a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),
- – a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),
- – az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),
- – a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését (ideértve a cselekmény leírását),
- – a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
- – a birtoksértés időpontjára történő utalást (folyamatosan fennálló birtoksértő állapot esetén a birtoksértés kezdő időpontja),
- – a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
- – a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
A kérelemhez csatolni kell:
- – A kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat. A bizonyítékoknak igazolnia kell, hogy a kérelmező birtokos volt, továbbá, hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták.
- – Képviselő (meghatalmazott) eljárása esetén szabályszerű meghatalmazást. Cég esetében a képviseletet ellátó személy aláírási címpéldány másolattal igazolja képviseleti jogosultságát.
- – Társasház esetében a közös képviseletet ellátó igazolja képviseleti jogosultságát.
- – Amennyiben a birtoksértés ingatlant érint az érintett ingatlan tulajdoni lapjának, vagy bérleti szerződésének, vagy adásvételi szerződésének másolatát.
- – 3.000 Ft eljárási illetéket a kérelmen illetékbélyegben leróva.
- – Az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.
Az ellenérdekű fél (akivel szemben a birtokvédelmet kérik) a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban, vagy szóban nyilatkozatot tehet.
A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az ügyintézési határidő kezdetétől számított tizedik ügyintézési napig fogadhatja be. Ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján köteles meghozni határozatát. A határozatban – ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta – elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt eltiltja a birtoksértő magatartástól.
A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha:
- – a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak, megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
- – valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
- – a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
- – a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget,
- – a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
- – ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.
Felhívjuk a birtokvédelmi eljárásban érintettek figyelmét, hogy a bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek. A felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles.
Bizonyítékot kizárólag a bizonyítási eljárás befejezéséig szolgáltathatnak a jegyző részére.
Amennyiben a kérelem elektronikus úton kerül benyújtásra, az illetéket Felsőzsolca Város Önkormányzat illetékbevételi számlája javára átutalással kell megfizetni. Kérjük, befizetéskor az átutalás közlemény rovatában szíveskedjenek a nevét és az ügy típusát (birtokvédelem) feltüntetni.
Az elsőfokú határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát három napon belül végre kell hajtani.
A határozatot sérelmesnek tartó fél, az ellenérdekű féllel szemben a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül keresetet indíthat a Miskolci Járásbíróságon (3525 Miskolc, Dózsa György utca 4.), amelyben kérheti a határozat megváltoztatását, végrehajtásának felfüggesztését. A jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a jegyzőnél. A gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevétele helyett, a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtást támogató szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.
A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Tájékoztató és folyamatleírás a birtokvédelmi eljárás lefolytatása során megvalósuló adatkezelésről
A birtokvédelem jogszabályi háttere:
- – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
- – a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (X.16.) Korm. rendelet,
- – az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
- – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (végrehajtási eljárásban)
Fogalommagyarázat, tájékoztatás a birtokvédelem további eszközeiről:
Birtokos: Az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került. A birtokos személyét elsősorban a tényleges hatalmi helyzet határozza meg.
A birtokvédelemre a birtokos jogosult. Megilleti a birtokvédelem minden birtoksértővel szemben – annak az egynek a kivételével, akitől ő a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg.
Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.
Birtoksértő: A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás kinek az érdekében következik be. A birtoksértő általában a saját érdekében cselekszik.
Tilos önhatalom: Tilos önhatalmat gyakorol, aki a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztja vagy birtoklásában zavarja.
A birtokvédelem további eszközei:
A Polgári Törvénykönyv a jegyző birtokvédelem mellett a birtokvédelem további két eszközét ismeri:
Önhatalom:
A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
Birtokper:
Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.
Birtokvédelmi ügyek
Birtokvédelmi eljárás
A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).
A birtokos a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. A kérelem postai úton, vagy elektronikus úton is kezdeményezhető.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.
A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15 napon belül folytatja le.
Az eljárás 3000 Ft eljárási illetékköteles.
A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző – kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.
Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
Az ügyindításra jogosult a birtokos, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
A birtokvédelmi eljárás megindításához szükséges kérelem tartalmazza:
a) a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik,
c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését – ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,
f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.
