Fotó: Kovács Dávid
„Ugyan ceruzával át lehet írni egy határvonalat, de egy nemzet szívét, érzéseit nem lehet megváltoztatni. Az Összetartozás emlékparkban álló kopjafák minden nap emlékeztetnek minket, hogy június negyedikén azt az összetartozást erősítjük, amely nem ismer határokat – ezt hangsúlyozta Szarka Tamás polgármester ünnepi beszédében. Az Országgyűlés 2010-ben döntött arról, hogy az 1920-as trianoni békediktátum időpontja, június negyedike a Nemzeti Összetartozás Napja. Ennek a szomorú dátumnak állít emléket az Összetartozás emlékpark Felsőzsolcán, mely minden évben helyszínt biztosít a városi megemlékezésnek.
Felsőzsolca Város Önkormányzata a trianoni békeszerződés 105. évfordulójára, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezésre hívta Felsőzsolca lakosait az Összetartozás emlékparkba június negyedikén.
Nagy költők gondolatai emlékeztettek a 105 évvel ezelőtti trianoni döntésre és azok tragikus hatásaira Dr. Hortai Rita – Magyar romok című verses összeállításának előadásában az ünnepi megemlékezésen. Az első világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés nem véletlenül szerepel békediktátum néven a magyar közéletben, miután a nagy hatalmak olyan döntéseket kényszerítettek a történelmi Magyarországra, amellyel elvesztette területének és lakosságának kétharmadát. A jelentős veszteségek ellenére annak viszont örülünk, hogy manapság már nem a gyász hangján ünnepeljük ezt a trianoni békediktátumot, hanem az összetartozás napjaként, melyre a határon túl maradt magyarokkal együtt emlékezünk. A megemlékezést Csöbör Katalin országgyűlési képviselő és Szarka Tamás polgármester ünnepi beszéde nyitotta meg.
„Ugyan ceruzával át lehet írni egy határvonalat, de egy nemzet szívét, érzéseit nem lehet megváltoztatni. Az Összetartozás emlékparkban álló kopjafák minden nap emlékeztetnek minket, hogy június negyedikén azt az összetartozást erősítjük, amely nem ismer határokat. 2010 óta ez a nap a Nemzeti Összetartozás Napja, melynek legfőbb üzenete, hogy bár 1920-ban darabokra hullott szét a megcsonkított Magyarország, a nemzet és az ország azóta is él. A történelemben nemzetünket sokszor sújtották vérzivataros századok, de hálás a szívem Istennek, hogy megtartotta ezt népet.” – mondta beszédében Felsőzsolca polgármestere.
Az Összetartozás emlékparkban a Trianon előtti és utáni Magyarországot egy mozaik kép mutatja be, kiemelve Felsőzsolca testvértelepüléseit. Körülötte a hat kopjafából álló Trianoni Emlékmű, melynél a történelmi egyházak ökumenikus imádságát követően a megjelentek elhelyezték az emlékezés virágait. A rendezvény a Rozmaring Népdalkör és a Felsőzsolcai Férfi Népdalkör előadásával, illetve a Zsolca Táncegyüttes műsorával zárult, mely Gömöri táncok bemutatásából állt.
A megemlékezés este a Sportpályán folytatódott, ahol a Kárpát-medence számos pontjához hasonlóan 20 óra 25 perckor fellobbant az Összetartozás Tüze, kifejezve a magyarság együvé tartozását. Égett a tűz Székelyföldért, a székelyföldi árvíz károsultjaiért, a parajdi bányakatasztrófa sújtotta területeken élőkért, a helyért, ahol több száz évnyi sókészletet rejt a Föld, amely évszázadok óta adott munkát és megélhetést a Sóvidék népének. Mivel sajnos nem ért véget az Ukrajnában dúló háború, így annak mielőbbi befejezéséért ezek a lángok idén ismét a Béke Tüzei is voltak.
Június negyedike a magyar történelem egyik legsötétebb napja, de ez a nap a magyar történelem egyik legszebb ünnepe is egyben. Bár határainkat átírta a tiranoni diktátum, a Felsőzsolcán élők soha nem tekintették idegennek a határon túli magyarokat, több évtizedes barátságok kötik össze őket.
