Államalapítás és új kenyér ünnepe

Idén is különleges helyszínen ünnepelte együtt az államalapítást a város, az ünnepségnek a Városháza kertje adott helyet. A városi ünnepségen a résztvevők meghallgathatták Szarka Tamás ünnepi gondolatait, majd Csöbör Katalin országgyűlési képviselő ünnepi beszédét. Szent Istvánról az alábbiakat mondta a városvezető: „István hagyatékára mindig úgy kell tekintenünk, mint aki hitet adott nekünk, megtartatta ősi nemzeti értékeinket, a kereszténység meghonosítója.”
A polgármester beszédében hitet kívánt a magyaroknak, egyúttal megemlítette, évek óta együtt építkezünk ebben a városban, helyi közösségünk fejlődik, gyarapodik.
„Legnagyobb nemzeti ünnepünk alkalmából kívánom, hogy minden magyar – határainkon innen és túl – egészségben, bőségben éljen. Mindenkinek legyen meg a mindennapi kenyér, a meleg, biztonságos otthon, a szerető család, a közösséghez való tartozás felemelő érzése. Most, mikor tisztelettel emlékezünk államalapító Szent Istvánra és mindazokra, akik örökségét tovább vitték és megőrizték számunkra, tegyük mindezt azzal a hittel és meggyőződéssel, hogy ez így lesz, mert Magyarország a következő ezer esztendőben is szilárd támaszt, védelmet és biztonságot ad a magyarságnak.” – zárta ünnepi köszöntőjét.

Az idei ünnepségen került sor a Felsőzsolca Város Képviselő-testülete által alapított PRO URBE kitüntető cím átadására is. Ebben az esztendőben Bodonyi Csaba kapta a címet, aki elmondta, fontos a számára, hogy a városvezetés elismeri a munkáját. Az ünnepi műsort Bárdos Zsuzsanna, a Zsolca Táncegyüttes tagja adta.

Az augusztust a régi naptárakban nem véletlenül emlegették Nagyboldogasszony havának, hiszen első királyunk az ő oltalmába ajánlotta hazánkat, de az új kenyér hava elnevezés is ismeretes, hiszen ekkor adunk hálát az egész éves munka gyümölcséért. A kenyérszentelési ceremónián a történelmi egyházak képviselői – a hagyományok ápolása jegyében – megszentelték az új kenyeret. Isten egyik legnagyobb ajándéka a föld termése, a mindennapi kenyér, amelyért a legszebb imádságban, a miatyánkban naponta imádkozunk. A gondviselő isten ebben az esztendőben is megadta számunkra a mindennapi kenyeret, adjunk érte hálát a jóságos istennek, őseink szent hagyománya szerint, és kérjük a föld minden termésére az isten gazdag áldását.
Az ünnepségsorozat zárásaként, a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzták a Városháza falán elhelyezett emléktáblát.

PRO URBE kitüntető cím – Bodonyi Csaba részére

Felsőzsolca Város Képviselő-testülete azon személyek, közösségek elismerésére alapított PRO URBE kitüntető címet, akik (amelyek) folyamatosan, több éven keresztül kifejtett munkásságukkal a gazdaság, a közigazgatás, a szolgáltatás, a környezetvédelem, a kultúra stb. terén végzett tevékenységükkel kiemelkedő érdemeket szereztek a város érdekében. Ezt a címet ebben az évben Bodonyi Csaba részére adományozta.

Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi és Pro-Architectura-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia alapító és rendes tagja 1943. augusztus 2-án született Nyíregyházán.
Tanulmányai befejezése után 1970-től több állami tervező cégnél dolgozott tervezőként, majd saját építész műtermében (Bodonyi Építész Stúdió) alkotott. Tervezői munkássága mellett jelentős az oktatói, a társadalmi és a közéleti tevékenysége is.  Életútja során több állami és közéleti kitüntetést, elismerést kapott.  A kivételes alkotói érzékenységgel párosuló építész, pályafutása elismeréseként, a legrangosabb szakmai díjakban részesült.  Nevéhez fűződik a nemzeti építészetpolitika koncepció alapgondolatainak és főbb irányainak lefektetése is. A nemzeti építészetpolitika kidolgozásának kezdeményezését a Magyar Művészeti Akadémia építész csoportja indította, majd szakmailag és szervezetileg kibővülve folytatta a munkát. A munkacsoporton belül Bodonyi Csaba volt az, aki ezt összefogta, szerepe éppen ezért kulcsfontosságú.
Az ökológiai megközelítést is szem előtt tartó emberközpontú építészet ez, amely a hely, a feladat, a résztvevők sajátosságából eredő és összegezhető építészeti gyakorlaton alapul. Tervezési tevékenységének fontos területe volt az organikus gondolkodáson alapuló várostervezés, az építészeti hagyomány és a történeti összefüggések felé fordulás. E várostervezési elveket Bodonyi Csaba főépítészként is vallotta, amely területen épp oly jelentős életművel bír, mind tervezőként. 
Huszonöt évig volt Tokaj város főépítésze, majd 2015-2024 között látta el sikeresen Felsőzsolca főépítészeti feladatait, melyet közéleti és tervezési feladatai mellett is lelkiismeretesen végzett. Bodonyi Csaba szerint „a településfejlesztés hosszú távú, következetességet igénylő munka, mely megkívánja a helyi politika és az építészeti szakma szoros együttműködését” melynek 10 éven keresztül maradéktalanul eleget tett.

Felsőzsolcai tevékenysége idején alkotta meg a Képviselő-testület 2017. évben az arculati kézikönyvet és a településkép védelméről szóló rendeletet, melynek előkészítésében tevékenyen részt vett. Főépítészi tevékenysége során a településképi véleményekre beadott tervdokumentációkat nagy szakmai hozzáértéssel és alapossággal bírálta el, mindig szem előtt tartva az utcaképbe való beilleszthetőséget. Az állásfoglalásai pozitív, előremutató kritikai észrevételeket tartalmaztak, melyek az építtető és a tervező számára is elfogadható kompromisszumokon alapultak. Településképi állásfoglalásai során mindenekelőtt arra törekedett, hogy az épületek használói – hívők, látogatók, gyermekek, lakók – örömüket leljék benne, és sajátjuknak érezzék, hiszen „az építés célja az emberépítés, az építés csak ürügy”.
Felsőzsolcai főépítészi tevékenysége során mindig bizalommal fordulhattak hozzá a tervezők és az építtetők is, akikkel igény szerint, személyes konzultációkat folytatott a felmerülő kérdések megvitatására. Ez az együttműködés és jobbító szándék jellemezte munkáját az energetikai pályázatok kivitelezése során felmerült szakmai kérdések megválaszolása, valamint a közterületek fejlesztésének tervezésekor is, mint például a Bárczay-kastély előkertjében elhelyezett dombormű.