Reformáció, mindszentek, halottak napja - három különböző ünnep három egymást követő napon. Ma a reformációt ünneplik a reformátusok és az evangélikusok, szombaton mindszenteket tartanak a katolikusok, vasárnap pedig az elhunyt szeretteinkre emlékezünk.
A reformáció 508. emlékévét ünneplik ma Magyarországon. A hagyomány szerint Luther Márton 1517. október 31-én egy 95 pontból álló vitairatot szegeztetett ki a wittenbergi vár kapujára. Arról tett hitet, hogy egyedül hit által lehet üdvözülni, és elítélte a búcsúcédulák árusítását. A tételek futótűzként terjedtek a Német-római Birodalomban, és számtalan hívet szereztek maguknak. Ezzel egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. A pápasággal szembeni tiltakozás miatt protestánsoknak nevezték őket, így alakult ki a kereszténység egyik ága, a protestantizmus. Október 31-e a reformáció emléknapja.
Szombaton, november elsején a keresztények, főként a katolikus egyház tagjai megtartják a mindszentek ünnepét. Ez az üdvözült lelkek emléknapja, a megdicsőült egyház ünnepe. A katolikus tanítás szerint ezen a napon nemcsak a hivatalosan szentté avatottakra emlékeznek, hanem mindazokra, akik már elnyerték az örök életet és a mennyországban vannak, függetlenül attól, hogy a világ tud-e róluk, vagy sem.
A mindenszenteket követi november 2-án a halottak napja, amelyen az elhunyt, de még a tisztítótűzben lévő lelkekért imádkoznak a katolikus hagyomány szerint. A gyakorlatban a két ünnep szinte összeolvadt, és felekezettől függetlenül elhunyt szeretteinkre emlékezünk ilyenkor. Ezekben a napokban sokan teszik rendbe a sírokat és díszítik fel az ünnepre. Mivel a mindenszentek és a halottak napja hétvégére esik, megnövekedett forgalomra kell számítani a felsőzsolcai temetőben is.
