Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján

Kétnapos rendezvénysorozat kapcsolta össze az emlékezőket Felsőzsolcán. A pénteki ünnepségeket csütörtökön a Történelemidézés tárogatóval és lanttal című hangverseny előzte meg. A Bárczay-kastélyban Nagy Csaba tárogatóművész, Béke Csaba lantművész, Nagy Boglárka gitárművész és Zatrok Dorottya énekes léptek fel, akik a zene és a történelmi dallamok segítségével idézték meg múltunk meghatározó korszakait.
Pénteken a helyi forradalmárok előtt is fejet hajtott Felsőzsolca az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján. Az október 23-i megemlékezésen, a Kegyeleti Parkban Szarka Tamás polgármester a szabadságért vállalt áldozatokról és az emlékezet továbbadásának felelősségéről beszélt. A városi megemlékezést Boncsér Gábor népzenész tárogatón játszott ünnephez illő dallamai vezették fel. A Himnusz közös eléneklését követően Szarka Tamás mondott emlékbeszédet.
A polgármester felidézte, az 1956-os forradalom meghatározó eseményeit, különös figyelmet szentelve a felsőzsolcai hősök helytállásának és áldozatvállalásának. Beszédében a helyi eseményeket is felidézte, rámutatva arra, hogy a történelem nagy eseményei mellett fontos megőriznünk azoknak a helyi embereknek az emlékét is, akik bátorságukkal, hazaszeretetükkel és szabadságvágyukkal hozzájárultak a forradalom történetéhez. Kitért a forradalom leverését követő megtorlásra is, amely családokat szakított szét, embereket fosztott meg szabadságuktól, másokat a hazájuk elhagyására kényszerített. – Felsőzsolca történelmében örökre ott marad Mertinkó József és Emma néni neve, és mindazoké, akik szembeszálltak az elnyomással. Ma előttük is fejet hajtunk – fogalmazott a polgármester. Hangsúlyozta, hogy a katonai vereség ellenére a szabadság eszméje túlélte a megtorlást és a város büszke lehet azokra, akik a forradalom idején kiálltak meggyőződésük mellett, és azokra is, akik később sem tagadták meg annak értékeit.
Az ünnepi műsorban a Rozmaring Népdalkör és a Felsőzsolcai Férfi Népdalkör előadásában elhangzó, fohászkodó hangvételű dalok idézték meg az emlékezés meghitt pillanatait. Ezt követően Tóth Lőrinc Ágoston tolmácsolásában Tollas Tibor Bebádogoznak minden ablakot című költeményének részletei hangzottak el. A városi megemlékezés zárásaként, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékezve és tisztelegve az ’56-os kopjafánál a város vezetése, az intézmények, civil szervezetek képviselői, illetve magánszemélyek helyezték el az emlékezés virágait.

A megemlékezés sorozat a hagyományos Turulfutással folytatódott, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtti tisztelgés mellett a közösségi összetartozást és a hazaszeretetet is jelképezi. A futást követően Déli harangszóval vette kezdetét a Szikszói dombon álló Turul Emlékműnél Arnót, Felsőzsolca, Onga és Szikszó települések hagyományos közös megemlékezése, amelyen a résztvevők együtt tisztelegtek az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt. A négy település közös főhajtása a történelmi emlékezet ápolását, a szabadság eszméje iránti tiszteletet és a települések közötti összetartozást fejezte ki. A közös megemlékezésén Szarka Tamás, Felsőzsolca Város polgármestere mondott beszédet. Ünnepi gondolataiban elhangzott az 1956-os forradalom 16 pontja, melyet a magyar egyetemisták és főiskolások (MEFESZ) fogalmazta meg 1956. október 20-án Szegeden, majd október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetemen véglegesítették a politikai és gazdasági követeléslistát. Mint mondta, 1956 októberében az emberek a méltóságot, az önrendelkezés jogát és a szabad élet lehetőségét követelték. Hangsúlyozta, hogy az 1956-os hősök emléke ma is arra emlékeztet bennünket, hogy a szabadság, a nemzeti összetartozás és az emberi méltóság olyan értékek, amelyek tisztelete és képviselete mindannyiunk közös felelőssége. Kiemelte, hogy a múlt hőseinek példája ma is erőt adhat számunkra, és arra tanít, hogy a közös értékek, az összefogás és a hazaszeretet a legnehezebb időkben is megtartó erőt jelentenek. Beszéde végén az utánunk következő nemzedékek iránti felelősségre hívta fel a figyelmet. – Hetven évvel 1956 után a mi feladatunk, hogy tovább adjuk a következő nemzedéknek az emlékezetet arra az áldozatra, amelyet ők a szabadságért hoztak. Mindezt azért, hogy Hetven év múlva is legyenek itt, akik megemlékeznek a forradalom és szabadságharc hőseiről – zárta gondolatait.
Az emlékező beszédet követően Szkrinyár Márton, a Felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda első osztályos tanulója hazafias köszöntőverssel tette ünnepélyesebbé a megemlékezést, majd a Zsolca Táncegyüttes lépett színpadra, akik néptáncbemutatójukkal emelték az esemény fényét, méltó módon kapcsolva össze a nemzeti emlékezetet a magyar népi kultúra értékeivel. Tóth Lőrincz Ágoston Tollas Tibor Egy csajka bab című versét adta elő. Az esemény folytatásaként a Kiss Kata Zenekar adott ünnepi műsort, amelyben a magyar zenei és kulturális hagyományok kaptak főszerepet. Előadásukkal méltó módon járultak hozzá a közös megemlékezéshez, erősítve a nemzeti összetartozás és a hazaszeretet érzését.
Az eseményen a résztvevők közösen hajtottak fejet a forradalom hősei és áldozatai előtt, tisztelegve azok emléke előtt, akik életüket áldozták a szabadságért és a magyar nemzet függetlenségéért.
A hősök előtti tiszteletadás részeként a négy település polgármesterei koszorút helyeztek el a Turul Emlékműnél. Arnót Község Önkormányzata nevében Gulyás Ágnes polgármester, Felsőzsolca Város Önkormányzata képviseletében Szarka Tamás polgármester, Onga Város Önkormányzata nevében dr. Trizsi Zalán polgármester, valamint Szikszó Város Önkormányzata képviseletében Sváb Antal polgármester rótta le kegyeletét az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt. A közös koszorúzás a négy település összefogását és a történelmi emlékezet ápolása iránti elkötelezettségét fejezte ki. Az emlékmű mellett a Magyar Honvédség katonái álltak díszőrséget, és a koszorúzás lebonyolításában is közreműködtek. A város kétnapos ünnepi rendezvénysorozatának második megemlékezése a Szózat közös eléneklésével zárult.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik meghatározó eseménye, amely a szabadság, a nemzeti függetlenség és az összefogás jelképe. 1956. október 23-án Budapesten békés tüntetéssel kezdődött a diákság és a lakosság megmozdulása, amely rövid idő alatt országos forradalommá vált. A magyar emberek a diktatúra ellen emelték fel szavukat, és egy szabadabb, független Magyarország megteremtéséért küzdöttek. Bár a forradalmat a szovjet katonai beavatkozás leverte, a szabadságért hozott áldozatok emléke generációkon át fennmaradt.