A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.
A katolikus szentmise végén ilyenkor hamvazkodás történik. Ebben a mozzanatban a pap hamuval keresztet rajzol a hívő homlokára. A hamvazószerdát követő vasárnap is tartanak hamvazkodást a szentmisék végén. Nagyböjtben, mely április 9-ig, tehát húsvétvasárnapig tart, hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartanak, vagyis háromszor étkeznek, egyszer laknak jól és nem esznek húst. Az eredeti nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban a böjtölő csak negyvenszer ehet, tehát naponta egyszer (a többség ilyenkor nem eszik húst, tojást, és tejtermékeket sem fogyaszt), a nagyböjt péntekjein pedig csak hét búzaszemet.
Mit lehet enni a nagyböjt alatt?
Az egyház mára enyhített a böjti előírásokon: szigorú böjtöt évente két alkalommal, a nagyböjt kezdőnapján, valamint Jézus halálának napján, nagypénteken kell tartania minden katolikus hívőnek (a szabály csak az egészséges 18 és 60 év közöttiekre vonatkozik). Ez azt jelenti, hogy a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek (péntekenként tartózkodni kell a húsételektől), és egyszer lakhatnak jól, valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst. A 40 napot több és intenzívebb imádsággal, bűnbánattal és böjtöléssel tölthetik.
