Nyolc évnyi szünet után november 11-én, beszélgetős estre várta a Közösségi Ház és Városi Könyvtár a felsőzsolcaiakat a Bárczay-kastély földszinti kiállítótermébe, az újra életre hívott Sajó-parti Nemzeti Estek eseményére.
Nyolc évnyi szünet után ismerős meghívó jelent meg a Város honlapján és a Facebook oldalakon. November 11-én, beszélgetős estre várta a Közösségi Ház és Városi Könyvtár a felsőzsolcaiakat a Bárczay-kastély földszinti kiállítótermébe, – ahol még látogatható az október 23-án megnyílt, s valóban egyedi technikával előhívott fotókiállítás az 56-os és a mai Budapestről – az újra életre hívott Sajó-parti Nemzeti Estek eseményére.
Ezúttal Makoldi Miklós régész, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója volt a házigazda Papp Ferenc vendége, aki a beszélgetés első részében a nemrég megalakult intézet szervezeti felépítéséről, feladatköreiről és az intézet életre hívásának szükségszerűségéről beszélt.
Újólag is kiderült, hogy a hivatalos tudományos élet elég mostohán, mondhatni felületesen foglalkozik a magyarság eredetének kutatásával, mind a mai napig működnek a “finnugor reflexek”. Pedig az archeogenetikai és antropológiai kutatásoknak köszönhetően mára egyértelmű, hogy a magyarok a hunokkal rokon nép.
Szóba kerültek az intézet által október végén Budapesten megrendezett Világhódító hunok Európában és Ázsiában című tudományos konferencián elhangzottak is, melyek csak megerősítették a hun – magyar rokonság tényét.
A tokaji származású fiatal régész, – aki több évet dolgozott a Herman Ottó Múzeumban is – ezután beszélt az általa vezetett abasári feltárásról, ahol a hunoktól származtatott Abák nemzetségfői és uradalmi központja volt, illetve Aba Sámuel királyi központja is.
Az est végén igazi különlegességben is része lehetett az érdeklődőknek, hiszen az elsők között foghatták kézbe azt a bronz korongot, mely vélhetően avar pajzsot erősített, s a napokban került elő Szihalom térségében. – tájékoztatott Papp Ferenc, az est házigazdája.
S aki úgy gondolja, hogy szeretne naprakész lenni a Magyarságkutató Intézet tevékenységével, keresse fel honlapjukat, vagy facebook oldalukat, s szembesülhet azzal a tengernyi feladattal, mit rájuk bíztak. S teszik a dolgukat mindenféle “felhajtás nélkül”.
