Felsőzsolca történetének és kulturális örökségének fontos részét képezi a bolgár közösség múltja és jelene. A 20. század első harmadától érkeztek városunkba azok a bolgár kertészek, akik szorgalmukkal, kitartásukkal és korszerű termesztési módszereikkel jelentősen hozzájárultak a helyi mezőgazdaság fejlődéséhez. A Demeter-nap a bolgár kertészek egyik legfontosabb ünnepe. Ezen a napon ünnepelték a kertekben végzett munka befejezését és a haszon szétosztását, ezért az “osztozkodás napjának” is nevezik. Miután mindenki megkapta a jussát, a nap ünnepi lakomával ért véget. A Demeter-nap eltelte után a vendégmunkások készülődni kezdtek, hogy hazatérjenek Bulgáriába.

A Bolgár Országos Önkormányzat, a Miskolci Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat és a felsőzsolcai bolgár közösség szervezésében kedden délután ebből az alkalomból emlékeztek meg a Felsőzsolcára települt bolgár kertészekről. A helyi bolgár közösség ma is fontos szerepet vállal a hagyományok ápolásában, a közös múlt megőrzésében és abban, hogy a magyar–bolgár barátság értékei a következő nemzedékek számára is tovább éljenek. 
Az eseményen Szarka Tamás, Felsőzsolca Város polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Beszédében kiemelte a helyi bolgár közösség által közvetített értékek, valamint a közösségek közötti barátság és összetartozás fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a hagyományok ápolása és továbbadása kiemelt jelentőséggel bír, emellett fontos, hogy a bolgár közösség továbbra is aktív és meghatározó szerepet vállaljon Felsőzsolca közösségi életében. Az ünnepi megemlékezés alkalmából Valcsev Ivanov János, a Bolgár Országos Önkormányzat elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket. Bolgár nyelven beszédet mondott Rachev Ivo, Miskolci Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese, illetve a megjelentek ünnepi beszédet hallhattak Bajcsev Damjàntól, a Miskolci Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat képviselőjétől.
Az ünnepség keretében, a bolgár kertészek előtti tiszteletadás jegyében koszorút helyeztek el a megemlékezés résztvevői. A nemzetiségi önkormányzatok, Felsőzsolca Város Önkormányzata, valamint a helyi bolgár közösség képviselői ünnepi főhajtással tisztelegtek azon ősök emléke előtt, akik szorgalmas munkájukkal gyökeret eresztettek Felsőzsolcán, és örökségül hagyták az utókorra a szorgalom, a kitartás és az összetartozás értékét.

Mindenszentek alkalmából Felsőzsolcán a temető működésében és munkarendjében változtatások lépnek életbe így annak nyitvatartási rendje az alábbiak szerint módosul:

• október 26-án hétfőtől 2026. október 29-én csütörtökig: 8:00–18:00 óráig,
• október 30-án péntektől 2026. november 2-án hétfőig: 8:00–20:00 óráig látogatható, mely valamennyi bejáraton keresztül megközelíthető.

A meghosszabbított nyitvatartás célja, hogy az emlékezők számára megfelelő időt biztosítson elhunyt szeretteik sírjának felkeresésére, a sírhelyek gondozására és a kegyelet méltó lerovására.

A megnövekedett forgalomra tekintettel november 2-ig ideiglenes forgalmi rend lép életbe a parkoló területén, melyet táblák jeleznek. A zavartalan közlekedést a Felsőzsolcai Önkormányzati Rendészet munkatársai, valamint a polgárőrök segítik.

Kérik a Tisztelt Látogatókat, hogy a temetőlátogatás során tartsák tiszteletben a kegyeleti hely nyugalmát, ügyeljenek a temető rendjére és tisztaságára, valamint a megemlékezés érdekében az ideiglenes parkolási rendet, illetve a temető házirendjét betartani szíveskedjenek.

A 2026-ben már lejárt, illetve a megváltandó sírhelyek listájáról ITT tájékozódhatnak.
A sírhelyek újraváltásával kapcsolatban érdeklődni a temető gondnokságon, illetve a Felsőzsolcai Városüzemeltető Központ elérhetőségein lehet.

Márton napjához számos kedves népszokás, hiedelem és hagyomány kapcsolódik. Ez az időszak a fény, a vidámság és a közösség ünnepe, amikor a régi idők szokásai újra megelevenednek, és a közös élmények révén a hagyományok a legfiatalabb generációk számára is közelebb kerülnek.
A rendezvény során a résztvevők játékos formában ismerkedhetnek meg a Márton-naphoz kötődő népszokásokkal és hagyományokkal, próbára tehetik ügyességüket a népi játékokban, valamint kreatív kézműves foglalkozásokon is részt vehetnek. A délelőtt remek alkalmat kínál a közös játékra, az alkotás örömének megélésére és a tartalmas együttlétre.

Töltsenek együtt egy vidám, hagyományőrző délelőttöt 2026. november 7-én, szombaton 9 órától a Bárczay-kastélyban, és idézzék meg közösen a Márton-nap hangulatát!

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, jelentkezni az alábbi elérhetőségeken lehet:
E-mail: konyvtar@felsozsolcaph.hu
Telefon: 06 30 983 7107

Szeretettel várják az érdeklődőket egy közös, élményekkel teli Márton-napi kalandra!

A Felsőzsolcai Közösségi Ház és Városi Könyvtár szeretettel várja az érdeklődőket Eperjesi Erika opera- és operetténekes, színművész „Így vigad a Magyar!” című zenés előadóestjére. Az est során a magyar zene és a színpadi művészet kedvelői egy különleges, élményekben gazdag előadás részesei lehetnek, amely méltó alkalmat kínál a közös kikapcsolódásra és a zene örömének megélésére.
A rendezvény a Petőfi Kulturális Program keretében, a Magyar Kormány támogatásával, a Nemzeti Művelődési Intézet koordinációjában valósul meg.

Időpont: 2026. november 7. (szombat) 16.30 óra

Helyszín: Rendezvények Háza (Felsőzsolca, Sport utca 1.)

A programon való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.
Regisztráció és további információ:
E-mail: konyvtar@felsőzsolcaph.hu
Telefon: 06 30 983 71 07

Szeretettel várnak minden érdeklődőt egy kellemes, zenés délutánra!

A Mindenszentek közeledtével egyre többen látogatnak ki a felsőzsolcai köztemetőbe, köztük olyan távolabbi rokonok is, akik az év során ritkábban járnak a síroknál. Ilyenkor gyakran merülnek fel kérdések: miért nem történt meg egy-egy karbantartási munka, kinek a feladata a sír körüli rend, vagy például a veszélyes ágak, elszáradt bokrok eltávolítása.

A félreértések elkerülése és a tiszta látás érdekében érdemes tisztázni, hogy a jogszabályok, a helyi rendelet és a közszolgálati szerződés alapján a temető működésében kinek, mi a pontos feladata.

Folytatva a hagyományt, a felsőzsolcai lakosok részére őszi virágvásárt rendeznek a Szendrey kertészetben. Idén október 28-án, 9.00-17.00 óráig cserepes virágok nagy választékával várják az érdeklődőket Szarka Tamás polgármester ajánlásával.

Szerezze be őszi növényeit Ön is!

A Székely Nemzeti Tanács 2015-ben nyilvánította október utolsó vasárnapját a székely autonómia napjává. Ezen a napon a Kárpát-medence számos településén lobbantak fel az őrtüzek, hogy lángjuk a székely autonómia ügyére, a nemzeti összetartozásra és a közös felelősségvállalásra hívja fel a figyelmet. Ezek a lángok egy közös üzenetet hordoznak, bárhol is éljünk a világban, nyelvünk, kultúránk, történelmünk és hagyományaink összekötnek bennünket. Október 25-én, vasárnap 17.30 órakor a Rendezvények Háza udvarán is fellobbant az őrtűz Székelyföld autonómiájáért. Szarka Tamás, Felsőzsolca polgármestere beszédében elmondta, hogy amikor fellobban az őrtűz lángja, azzal közösségünk összetartozását, a székely autonómia iránti elkötelezettségünket és nemzeti értékeink iránti hűségünket is kifejezzük. Kiemelte, mennyire fontos, hogy őrizzük hagyományainkat, erősítsük közösségünket, és soha ne feledjük magyar testvéreinket, éljenek a határon innen vagy túl, hiszen összeköt bennünket közös történelmünk, anyanyelvünk és nemzeti összetartozásunk érzése. Az őrtűz fellobbanását követően az egybegyűltek közösen énekelték el a magyar és a székely himnuszt, ünnepélyes keretet adva az eseménynek. A tűz melege mellett kötetlen, baráti beszélgetések alakultak ki, amelyek lehetőséget adtak a résztvevőknek a személyes találkozásra, az élmények megosztására és a közösségi kapcsolatok erősítésére.

Kétnapos rendezvénysorozat kapcsolta össze az emlékezőket Felsőzsolcán. A pénteki ünnepségeket csütörtökön a Történelemidézés tárogatóval és lanttal című hangverseny előzte meg. A Bárczay-kastélyban Nagy Csaba tárogatóművész, Béke Csaba lantművész, Nagy Boglárka gitárművész és Zatrok Dorottya énekes léptek fel, akik a zene és a történelmi dallamok segítségével idézték meg múltunk meghatározó korszakait.
Pénteken a helyi forradalmárok előtt is fejet hajtott Felsőzsolca az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján. Az október 23-i megemlékezésen, a Kegyeleti Parkban Szarka Tamás polgármester a szabadságért vállalt áldozatokról és az emlékezet továbbadásának felelősségéről beszélt. A városi megemlékezést Boncsér Gábor népzenész tárogatón játszott ünnephez illő dallamai vezették fel. A Himnusz közös eléneklését követően Szarka Tamás mondott emlékbeszédet.
A polgármester felidézte, az 1956-os forradalom meghatározó eseményeit, különös figyelmet szentelve a felsőzsolcai hősök helytállásának és áldozatvállalásának. Beszédében a helyi eseményeket is felidézte, rámutatva arra, hogy a történelem nagy eseményei mellett fontos megőriznünk azoknak a helyi embereknek az emlékét is, akik bátorságukkal, hazaszeretetükkel és szabadságvágyukkal hozzájárultak a forradalom történetéhez. Kitért a forradalom leverését követő megtorlásra is, amely családokat szakított szét, embereket fosztott meg szabadságuktól, másokat a hazájuk elhagyására kényszerített. – Felsőzsolca történelmében örökre ott marad Mertinkó József és Emma néni neve, és mindazoké, akik szembeszálltak az elnyomással. Ma előttük is fejet hajtunk – fogalmazott a polgármester. Hangsúlyozta, hogy a katonai vereség ellenére a szabadság eszméje túlélte a megtorlást és a város büszke lehet azokra, akik a forradalom idején kiálltak meggyőződésük mellett, és azokra is, akik később sem tagadták meg annak értékeit.
Az ünnepi műsorban a Rozmaring Népdalkör és a Felsőzsolcai Férfi Népdalkör előadásában elhangzó, fohászkodó hangvételű dalok idézték meg az emlékezés meghitt pillanatait. Ezt követően Tóth Lőrinc Ágoston tolmácsolásában Tollas Tibor Bebádogoznak minden ablakot című költeményének részletei hangzottak el. A városi megemlékezés zárásaként, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékezve és tisztelegve az ’56-os kopjafánál a város vezetése, az intézmények, civil szervezetek képviselői, illetve magánszemélyek helyezték el az emlékezés virágait.

A megemlékezés sorozat a hagyományos Turulfutással folytatódott, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtti tisztelgés mellett a közösségi összetartozást és a hazaszeretetet is jelképezi. A futást követően Déli harangszóval vette kezdetét a Szikszói dombon álló Turul Emlékműnél Arnót, Felsőzsolca, Onga és Szikszó települések hagyományos közös megemlékezése, amelyen a résztvevők együtt tisztelegtek az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt. A négy település közös főhajtása a történelmi emlékezet ápolását, a szabadság eszméje iránti tiszteletet és a települések közötti összetartozást fejezte ki. A közös megemlékezésén Szarka Tamás, Felsőzsolca Város polgármestere mondott beszédet. Ünnepi gondolataiban elhangzott az 1956-os forradalom 16 pontja, melyet a magyar egyetemisták és főiskolások (MEFESZ) fogalmazta meg 1956. október 20-án Szegeden, majd október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetemen véglegesítették a politikai és gazdasági követeléslistát. Mint mondta, 1956 októberében az emberek a méltóságot, az önrendelkezés jogát és a szabad élet lehetőségét követelték. Hangsúlyozta, hogy az 1956-os hősök emléke ma is arra emlékeztet bennünket, hogy a szabadság, a nemzeti összetartozás és az emberi méltóság olyan értékek, amelyek tisztelete és képviselete mindannyiunk közös felelőssége. Kiemelte, hogy a múlt hőseinek példája ma is erőt adhat számunkra, és arra tanít, hogy a közös értékek, az összefogás és a hazaszeretet a legnehezebb időkben is megtartó erőt jelentenek. Beszéde végén az utánunk következő nemzedékek iránti felelősségre hívta fel a figyelmet. – Hetven évvel 1956 után a mi feladatunk, hogy tovább adjuk a következő nemzedéknek az emlékezetet arra az áldozatra, amelyet ők a szabadságért hoztak. Mindezt azért, hogy Hetven év múlva is legyenek itt, akik megemlékeznek a forradalom és szabadságharc hőseiről – zárta gondolatait.
Az emlékező beszédet követően Szkrinyár Márton, a Felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda első osztályos tanulója hazafias köszöntőverssel tette ünnepélyesebbé a megemlékezést, majd a Zsolca Táncegyüttes lépett színpadra, akik néptáncbemutatójukkal emelték az esemény fényét, méltó módon kapcsolva össze a nemzeti emlékezetet a magyar népi kultúra értékeivel. Tóth Lőrincz Ágoston Tollas Tibor Egy csajka bab című versét adta elő. Az esemény folytatásaként a Kiss Kata Zenekar adott ünnepi műsort, amelyben a magyar zenei és kulturális hagyományok kaptak főszerepet. Előadásukkal méltó módon járultak hozzá a közös megemlékezéshez, erősítve a nemzeti összetartozás és a hazaszeretet érzését.
Az eseményen a résztvevők közösen hajtottak fejet a forradalom hősei és áldozatai előtt, tisztelegve azok emléke előtt, akik életüket áldozták a szabadságért és a magyar nemzet függetlenségéért.
A hősök előtti tiszteletadás részeként a négy település polgármesterei koszorút helyeztek el a Turul Emlékműnél. Arnót Község Önkormányzata nevében Gulyás Ágnes polgármester, Felsőzsolca Város Önkormányzata képviseletében Szarka Tamás polgármester, Onga Város Önkormányzata nevében dr. Trizsi Zalán polgármester, valamint Szikszó Város Önkormányzata képviseletében Sváb Antal polgármester rótta le kegyeletét az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt. A közös koszorúzás a négy település összefogását és a történelmi emlékezet ápolása iránti elkötelezettségét fejezte ki. Az emlékmű mellett a Magyar Honvédség katonái álltak díszőrséget, és a koszorúzás lebonyolításában is közreműködtek. A város kétnapos ünnepi rendezvénysorozatának második megemlékezése a Szózat közös eléneklésével zárult.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik meghatározó eseménye, amely a szabadság, a nemzeti függetlenség és az összefogás jelképe. 1956. október 23-án Budapesten békés tüntetéssel kezdődött a diákság és a lakosság megmozdulása, amely rövid idő alatt országos forradalommá vált. A magyar emberek a diktatúra ellen emelték fel szavukat, és egy szabadabb, független Magyarország megteremtéséért küzdöttek. Bár a forradalmat a szovjet katonai beavatkozás leverte, a szabadságért hozott áldozatok emléke generációkon át fennmaradt.

Különleges zenei élményben lehetett részük mindazoknak, akik részt vettek a Történelemidézés tárogatóval és lanttal című hangversenyen csütörtökön délután a Bárczay-kastélyban. A rendezvényen Nagy Csaba tárogatóművész, Béke Csaba lantművész, Nagy Boglárka gitárművész és Zatrok Dorottya énekes léptek fel, akik a zene és a történelmi dallamok segítségével idézték meg múltunk meghatározó korszakait.
A hangverseny a magyar történelem három jelentős évfordulójához kapcsolódott: a mohácsi csata 500., II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 350., valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójához. A különleges hangszerek hangja, az ének és a korokat megidéző dallamok nemcsak zenei élményt nyújtottak, hanem a nemzeti emlékezet és a történelmi hagyományok fontosságára is ráirányították a figyelmet.
Az eseményen részt vett Szarka Tamás, Felsőzsolca polgármestere is, aki a történelmi emlékezet, a kulturális hagyományok ápolása és a közösségért dolgozó, maradandó értékeket teremtő emberek megbecsülésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az est személyes és megható pillanata volt, amikor Nagy Csaba tárogatóművész édesapjára, Nagy Miklósra is emlékezett. Nagy Miklós a felsőzsolcai oktatás és közösségi élet meghatározó alakja volt, akinek munkáját és emlékét a település közössége mind a mai napig tisztelettel őrzi. Életútja és közösségért végzett áldozatos munkája olyan értékeket képvisel, amelyek példaként szolgálhatnak a következő generációk számára is.
Felsőzsolca Város Önkormányzata 2022-ben Felsőzsolca Város posztumusz Díszpolgára kitüntető címet adományozott Nagy Miklós tanár úr részére, a helyi közösségért végzett munkája, valamint a kultúra és a hagyományok ápolása terén szerzett érdemei elismeréseként.
A hangverseny méltó alkalmat teremtett arra, hogy a résztvevők a zene közös nyelvén kapcsolódjanak történelmünkhöz, és tisztelettel emlékezzenek mindazokra, akik munkájukkal hozzájárultak nemzeti és helyi értékeink megőrzéséhez.

A rendezvény megvalósulását Felsőzsolca Város Önkormányzata és a Rákóczi Tárogató Egyesület – Vaja támogatta, a Magyar Falu Program hozzájárulásával.

Október 18-án a magyar festészetet ünnepeljük. A Magyar Festészet Napja 2002-ben, a Magyar Festészet Napja Alapítvány kezdeményezésére indult útjára, és azóta országos, sőt országhatárokon is átívelő kulturális eseménysorozattá nőtte ki magát. Ez a nap a festőművészek, az alkotás, a színek és a fény ünnepe, de egyúttal mindannyiunké is, akik nyitott szívvel és kíváncsisággal fordulunk a művészet felé. A Felsőzsolcai Közösségi Ház és Városi Könyvtár 2024-ben csatlakozott először a Magyar Festészet Napja programsorozatához hagyomány teremtő jelleggel.  Céljuk, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak Felsőzsolca és a környező települések művészeinek, felkutassák és támogassák a tehetségeket, valamint olyan találkozásoknak adjanak otthont, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az alkotókat és a művészet iránt érdeklődő közönséget.
A Magyar Festészet Napjának egyik fontos küldetése, hogy ráirányítsa a figyelmet a vizuális kultúra jelentőségére, közelebb hozza az emberekhez a kortárs festészetet, és lehetőséget teremtsen az alkotók és a közönség találkozására.

A Magyar Festészet Napja alkalmából a felsőzsolcai kötődésű Kovácsné Botrágyi Mónika akvarellművész „Nézzétek a mező liliomait…” című kiállítása nyílt meg a Bárczay-kastély patinás falai között. A cím már önmagában is elgondolkodtató. A mező liliomai a természet szépségére, a világ apró csodáira hívja fel a figyelmünket. Arra emlékeztet, hogy a szépség sokszor nem a rendkívüli, távoli dolgokban rejlik, hanem egészen közel van hozzánk, egy virág szirmaiban, a színek finom találkozásában, a fény játékában vagy a természet törékeny harmóniájában. A megnyitón Farkas Tünde Erzsébet könyvtárvezető bevezető gondolaiban elmondta, hogy a művésznő kiállításának különlegessége az, hogy az itt bemutatott akvarellek nem csupán önálló alkotásokként jelennek meg előttünk, hanem együtt, egyetlen nagy, színes virágcsokorrá állnak össze. Ez a különleges csokor nem hervad el, és nemcsak a szemünket gyönyörködteti. Az alkotó szeretné megosztani velünk azt a szépséget, amelyet ő maga is felfedez és megél a természetben.
Az esemény résztvevőit Hogya Zsolt alpolgármester köszöntötte, aki beszédében köszönetét fejezte ki az akvarellművésznek azért, hogy a kiállítási anyagot a felsőzsolcai közönség számára is elérhetővé tette, így a helyi lakosok is megismerkedhetnek alkotásaival. A kiállítást ifj. Kovács Géza Brassai Művészeti díjas költő nyitotta meg, aki méltatta a művésznő munkásságát, illetve saját versét is megosztotta a résztvevőkkel. A kiállítás megnyitón Kovács Kele Krisztina fuvolán játszott, zongorán kísérte Bundzik Tímea, akik zenei játékukkal is erősítették az alkotásokon megjelent illatos mező virágait.

A tárlatot 2026. december 6-ig tekinthetik meg a Felsőzsolcai Közösségi Ház és Városi Könyvtár nyitvatartási idejében.