A „Szegregátumban élők helyzetének komplex kezelése Felsőzsolca városában” elevezésű TOP_PLUSZ-1.2.2-21-BO1-2022-00008 azonosítószámú projekt kapcsán a „Mélyépítési beruházások” keretében a Táncsics Mihály utca melletti „rét” területen játszópark létesítését valósítja meg Felsőzsolca Város Önkormányzata. A kivitelezési szerződés aláírása megtörtént a kivitelező céggel.

A jelenleg füves területen kap helyet az új 20 x 40 méteres aszfaltos pálya, mely kosárlabdázásnak, focizásnak és kézilabdázásnak is helyszíne lehet. Az aszfaltos pálya körül 1,3 méter magas palánk kerítés védi majd a környezetet, a pálya rövid végein pedig 4 méter magas labdafogó háló is elhelyezésre kerül. A játszótér körül 1,2 méter magas 3D-s kerítés védi a gyerekeket, hogy ne tudjanak hirtelen kiszaladni a játékra használt területről.
Az aszfaltos pálya mellett egy füves játszótér is kialakításra kerül 3 db játszótéri elemmel.

Szintén a projekt keretében kerül felújításra a Kavicsbánya utca (1469 Hrsz.) útszakasz, mely 71 méter hosszban, 4 méter szélességben kap új burkolatot.

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tartott Felsőzsolca Város Önkormányzata június 4-én. A megemlékezés középpontjában a trianoni békeszerződés következményeinek felidézése, valamint a nemzeti összetartozás gondolatának erősítése állt. Az eseményen elhangzott: bár Magyarország határai több mint egy évszázada változatlanok, a külhoni magyar közösségek ma is őrzik nyelvüket, kultúrájukat és identitásukat, ezzel is erősítve az egységes magyar nemzethez való tartozást.

Felsőzsolca Városvezetése kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a városban élő fiatalok személyes tapasztalatokat is szerezzenek a határon túli magyarság életéről. Az önkormányzat pályázat útján minden éven lehetőséget biztosít a felsőzsolcai diákok részére, hogy ellátogassanak Erdélybe és megismerjék a testvértelepülésen élő közösséget, illetve a Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda diákjai minden évben részt vesznek a Határtalanul programban, amely lehetőséget biztosít számukra a külhoni magyar közösségek megismerésére. Az önkormányzat aktív kapcsolatot ápol testvértelepüléseivel, így a lakosság rendszeresen találkozhat a külhoni delegációkkal a városi eseményeken, rendezvényeken, valamint a több évtizedes baráti kapcsolatoknak köszönhetően a mindennapok során is, erősítve ezáltal a közös kulturális és nemzeti értékekhez való kötődést.

Június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja, arra emlékeztet bennünket, hogy a magyarság közössége a történelem megpróbáltatásai ellenére is megőrizte egységét, kultúráját, nyelvét és nemzeti identitását. Ez a nap egyszerre szól a múlt tiszteletéről, az emlékezés felelősségéről és a jelenben megélt összetartozás erejéről. A meteorológiai előrejelzések alapján, az időjárási viszonyok miatt a megemlékezést a Bárczay-kastélyban tartották. A megjelenteket Szarka Tamás, Felsőzsolca Város polgármestere köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy bár a történelem során meghozott döntések fájdalmas sebeket hagytak a magyarságban, a legfontosabb mégis az összetartozás megőrzése.

– 106 éve június 4-én írták alá a történelmünket meghatározó szerződést, a Trianoni béke diktátumot. Az országunk nagy részét elveszítettük; a lakosság kétharmadát, a vasúthálózat jelentős részét, sőt erdőket, ásványi kincsekben rendkívül gazdag területeket és a kultúránk egy részét is. Olyan nagyvárosok kerültek határon túlra, mint Kassa, Pozsony, Nagyvárad vagy Temesvár. E jelentős történelmi eseményre a több mint 20 éve átadott Összetartozás emlékpark emlékeztet minket, üzenve nekünk, hogy magyarságunkat nem szabad elfelejteni.
Nem, Nem, Soha! Ugyanakkor arra is, hogy közös a jövőnk, hiszen a magyar nemzet a történelem legnehezebb próbatételei után is megőrizte anyanyelvét, identitását és összetartozását, mely ereje a közösségekben, az egymás iránti felelősségben és a közösen őrzött értékeinkben rejlik. – emelte kis a polgármester.

Juhász Roland országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, hogy június 4-e a magyarság történelmének egyik legfájdalmasabb emléknapja, ugyanakkor a remény és a nemzeti összetartozás jelképe is. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet a legnehezebb történelmi megpróbáltatások idején sem veszítette el hitét és erejét, hanem megőrizte identitását, kultúráját és összetartozásának tudatát és az egység üzenete nemzedékről nemzedékre öröklődik, bizonyítva a magyarság kitartását és összefogását.

A Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda diákjai irodalmi összeállítással idézték meg a nemzeti összetartozás gondolatát. Ezt követően a történelmi egyházak helyi képviselői osztották meg ünnepi gondolataikat, egyházi szolgálatukkal tisztelegve a nemzeti összetartozás eszméje előtt. A megemlékezés Dobos-Komár Krisztina népdalénekes előadásával folytatódott, Maros Ferenc citerajátéka kísértében. A rendezvény méltó zárásaként a Zsolca Táncegyüttes Bonchidai táncok bemutatásával gazdagította az ünnepi programot. 
A megemlékezés koszorúzással zárult az Összetartozás Emlékparkban. A résztvevők közösen hajtottak fejet a történelmi esemény áldozatai előtt, és hitet tettek amellett, hogy a nemzeti összetartozás ma is a magyarság egyik legfontosabb megtartó ereje.

A Nemzeti Összetartozás Napján a Kárpát-medence számos településéhez csatlakozva Felsőzsolcán is fellobbant az Összetartozás Tüze. A sportpályán 20 óra 26 perckor meggyújtott láng a világ különböző pontjain élő magyarság egységét és összetartozását szimbolizálta. A hagyománnyá vált kezdeményezés részeként évről évre földrészeken és országhatárokon átívelően ezernyi helyszínen gyújtanak tüzet a nemzeti összetartozás jegyében. Felsőzsolcán Szarka Tamás polgármester gyújtotta meg az emlékezés lángját, amelyet a résztvevők közös éneklése követte, felcsendült a Nemzeti Himnusz és a Székely Himnusz, méltó lezárásaként a megemlékezésnek.