Látnivaló

Feltöltés alatt.......

A Kastély

– adalékok a felsőzsolcai Bárczay kastély millenniumi felújításához –

Valaha magától értetődő volt , hogy egy kastély kastélykertben áll. Így volt ez Felsőzsolcán is. A tágan értelmezett kert a Sajótól a mai Árpád fejedelem útig tartott. A művelt területnek nemcsak mérete, de megjelenése is impozáns lehetett. Erről tanúskodik néhány 100-éves fotó, s ezt sejteti egy-két érdekesség, amire az újjáépítés során derült fény. (a.- A ház északkeleti „hónaljában” kút szolgált.  A közeli konyhát látta el, de volt egy extra funkciója is! A középrizalit emelet feletti padlásán két, egyenként 12 hektós vastartályt találtunk. A régi lépcső falába vésett öntöttvas csövek egyikén ebből a kútból lehetett felpumpálni a vizet. A másik csövön leeresztett vízzel pedig nagy eseményekkor, mulatságok idején a keleti oldalon lévő kertrész közepén lévő szökőkutat táplálták.
b.- Az épület is feltárta titkait. A kastély szíve és lelke a földszinti és az emeleti „oválterem”. Ezek alaprajzi sémája a téglalapba írt ellipszis. A „sarkok” építészeti titkokat, többleteket – elfalazott zugokat, padlépcsőt, cserépkályhát, fűtőhelyeket rejtett.
c.- A vakolatok és mészrétegek sok helyen befalazott nyílásokat, kőkereteket, máshol díszítőfestést takartak.)
A Bárczay kastély Felsőzsolca legszebb házainak egyike – „ősi nemesi fészek”. (Ha ez a három magyar szó elemzésre kerülne, úgy eszünkbe juthatna a nyelvészektől ismert Ős-Is(ten) szó azonosság; a nemtelenség kizárt volta: „a honfoglaláskor a magyar hadak / nemzettségek minden tagja nemes ember volt” – Szántai Lajos. S a fészek melege). Hitünk szerint minden ilyen és ehhez hasonló értéket védenünk, s használnunk kell.
A kastély részlegesen alápincézett, sarok- és középrizalitos, földszintes nyugodt tömege csak a középső traktusban vált emeletessé. Itt négy kannelurázott oszlop tart egy áttört kőkorlátokkal jellemezhető emeleti teraszt.
Az épület építéstörténetét nem ismerjük. érdemes volna levéltári, családtörténeti stb. kutatásokat folytatni. Feltételezésünk szerint kezdetben a ház inkább kisnemesi kúria volt, földszintes U-alakú kontúrral. Ez az első ház az 1700-as évek végén, magyarsüveg boltozatos termekkel épült. Megítélésünk szerint a középrizalit emelete, s az erkély a kiegyezés utáni idők bővítése.
Megbízóink célmeghatározása remeknek bizonyult! A déli szárny városi könyvtárrá, az északi népművészeti/néprajzi, helytörténeti múzeummá (nagy szükség van a zsolcai azonosságtudat ápolására), a földszinti középrész időszakos kiállítások helyiségévé válhat. Itt kerül kialakításra a kétnemű vizes-csoport, s az eligazító szolgálat is. Az emeleti oválteremben a zsolcai birtokos családok relikviái, tablói, fotói stb. a Rákócziaktól a Bárczayakig (állandó kiállítás-szerűen) láthatóak majd. Szándékaink szerint ez a „ M i l l e n n i u m i    t e r e m „.
A boltozat vállánál bordűr választja majd el a vakolt íves falakat a dörzsölt egyedi „Hippodron” boltozattól. Ez a sáv az eltűnt díszítőfestést hivatott majd idézni, s javaslatunk szerint keretezi a Képes Krónika iniciáléinak festett gyűrű rendjét. A művészi festmény sáv szent királyainkat hívja segítségül szürke világunkat nemesítendő. A terem kortalan/antik bútorokkal berendezett. Innen nyílik a modern előadóterem – nyugatra, a Sajóra néz, s a tárgyaló az iskolaudvar felé.
A kastély építészeti felújítási munkái a Hadas Műterem tervei szerint 95%-ban már elkészültek. Belsőépítészeti megújulásának hírnöke a 4-helyiséges könyvtár kölcsönző tere. Itt egyedi famunkával       tiszteltük meg a boltozatos teret, amit faragott sólymok vigyáznak. (A galériás könyvraktár vak falának javasolt díszítése: nagy királyaink történetíróinak – Priszkosz Rétor, Anonymus és Kézai Simon – táblaképei.)
A kastély környéke is megújul! Hársfák látványa és illata hirdeti majd a helyet, ahol kastély újra a kastélykertbe kerül.

(Megjelent aZ ÖRÖKSÉG 1évf.1. számában )